Mennyi egészségügyi többlethulladék keletkezett a világjárvány során?

A COVID-19 világjárvány következtében keletkezett több tízezer tonnányi többlet egészségügyi hulladék szerte a világon óriási terhet ró a hulladékgazdálkodási rendszerekre. Ez közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból is jelentős kihívás. Összességében égetően szükségessé teszi a hulladékgazdálkodási gyakorlatok javítását – figyelmeztet friss jelentésében a WHO.

Miből keletkezett ez a sok hulladék?

A WHO globális elemzése azon a becslésen alapul, hogy 2020 márciusa és 2021 novembere között mintegy 87 000 tonna egyéni védőeszközt gyártottak le az ENSZ vészhelyzeti kezdeményezése alapján. A legyártott védőeszközök nagy része valószínűleg már hulladékként végezte.

A szerzők megjegyzik, hogy ez csak egy kezdeti jelzés a COVID-19-cel összefüggő hulladékprobléma mértékéről. Ugyanis a jelentésben nem vették figyelembe a kezdeményezésen kívül beszerzett eszközöket, valamint a lakosság által termelt hulladékot, például az eldobható orvosi maszkokat sem.

Milyen további hulladéktípusokkal kell számolni?

A szerzők rámutattak, hogy

• a több mint 140 millió leszállított tesztkészletből 2600 tonna nem fertőző hulladék (főleg műanyag) és 731 000 liter vegyi hulladék keletkezhet (ez egy olimpiai méretű úszómedence egyharmadának felel meg);
• eközben világszerte több mint 8 milliárd adag vakcinát adtak be, amely 144 000 tonna további hulladékot termel fecskendők, tűk és biztonsági dobozok (ezekbe gyűjtik a felhasznált, veszélyes hulladéknak számító fecskendőket és tűket) formájában.

Mivel az ENSZ és az országok az egyéni védőeszköz ellátás biztosításával és minőségbiztosításával küzdöttek, kevesebb figyelmet és erőforrást fordítottak a COVID-19-hez kapcsolódó egészségügyi hulladék biztonságos és fenntartható kezelésére.

Fontos az egészségügyi dolgozók védelme, de a környezeté is

Dr. Michael Ryan, a WHO egészségügyi vészhelyzeti programjának ügyvezető igazgatója kiemelte, hogy

Abszolút létfontosságú, hogy az egészségügyi dolgozókat megfelelő egyéni védőeszközökkel lássuk el, de az is létfontosságú, hogy ezeket biztonságosan lehessen használni anélkül, hogy ez a környezetre hatással lenne.

Ez azt jelenti, hogy hatékony irányítási rendszereket kell bevezetni, beleértve az egészségügyi dolgozóknak szóló útmutatást arról, hogy mit tegyenek az egyéni védőeszközökkel és az egészségügyi árukkal azok használata után.

Bőven van javítani való az egészségügyi hulladék kezelése kapcsán

Az egészségügyi intézmények 30 %-a (a legkevésbé fejlett országokban 60 %-a) nincs felszerelve a meglévő hulladékterhelés kezelésére, nem is beszélve a COVID-19 pandémia jelentette többletterhelésről.

Ezért az egészségügyi dolgozók potenciálisan ki vannak téve például tűszúrásos sérüléseknek vagy kórokozó mikroorganizmusoknak.

Ugyanakkor az egészségügyi hulladék hatással van a rosszul kezelt hulladéklerakók közelében élő közösségekre, illetve a hulladékmegsemmisítés következtében a légszennyezés, a rossz vízminőség vagy a betegségeket hordozó kártevők miatt a  környéken élők egészségére és jól-létére.

A jelentés számos ajánlást fogalmaz meg

Többek között a jobb, biztonságosabb és környezetvédelmi szempontból fenntarthatóbb hulladékkezelési gyakorlatok bevezetéséről a jelenlegi COVID-19 világjárvány kapcsán és esetleges jövőbeli világjárványra való felkészülési tekintetében egyaránt.

Az ajánlások közé tartozik:

• a környezetbarát csomagolás és szállítás,
• biztonságos és újrafelhasználható egyéni védőeszközök (például kesztyűk és orvosi maszkok),
• újrahasznosítható vagy biológiailag lebomló anyagok használata,
• a nem égetésen alapuló hulladékkezelési technológiákba történő befektetések,
• fordított logisztika a központosított kezelés támogatására és
• az újrahasznosítási szektorba történő befektetések támogatására, hogy biztosítsák például a műanyagok újrahasznosítását.

Érdemes elolvasniValóban van okunk tartani a házi legyektől? Igen, rendkívül veszélyes betegségeket közvetíthetnek