Orosznátha: koronavírus-járvány százharminc évvel ezelőtt?

Elképesztő hasonlóságot mutat a jelenlegi koronavírus-járvánnyal a 19. század végén lejegyzett orosznátha-járvány, ami reménykedésre adhat okot.

1889-ben Oroszország területén, Buharában pusztított a különös járvány, amely során emberek ezrei lettek betegek, iskolákat kellett bezárni, mert tanárok és gyerekek is sokan fertőződtek meg. A tünetek kísértetiesen hasonlóak: szaglás- és ízlelés érzékének elvesztése, a gyógyultak hónapokig szenvedtek a fáradtságtól és gyengeségtől. A fertőzés gyorsan terjedt, és Oroszországon kívülre is eljutott a betegség. A járványt akkoriban orosznáthának nevezték – írta az index.hu-ra hivatkozva a femcafe.

Orosznátha

A kutatók a koronavírus-járvány hatására újra megvizsgálták a történetet, és a legújabb elképzelések szerint ez a járvány akár a mostani elődje is lehetett. Azt régóta tudták, hogy a jelenlegi és a két, korábban súlyos tünetekkel járó fertőzést okozó, de világjárvánnyá nem váló koronavírus-variánson, vagyis a SARS és a MERS kórokozóján kívül négy további koronavírus-variáns is kering emberek között, amelyek azonban csak náthaszerű tüneteket okoznak.

Ha az orosznátha ezek egyikének elődje volt, akkor a sok halálos esetet okozó vírus néhány évvel később egyszerű náthává szelídült.

Ha valóban így zajlott az orosznátha története, az arra engedne következtetetni, hogy az elmúlt két évben sok súlyos és halálos esetet okozó SARS-CoV-2 talán nemsokára szintén hétköznapi náthává szelídül. Ennek előjeleit már most is látjuk, hiszen az omikron, illetve annak variánsai már jellemzően inkább felső légúti tüneteket okoznak a korábban megfigyelt súlyos kétoldali tüdőgyulladás és légzési elégtelenség helyett.

Közvetlen bizonyíték  még nincs arra, hogy az orosznáthát valóban egy korai koronavírus-variáns okozta volna, de hasonlóság például az is, hogy a mostani világjárványhoz hasonlóan ez is hullámokban jelentkezett. A kutatók azon dolgoznak, hogy konkrét bizonyítékot találjanak arra, hogy már a 19. században is köztünk járt a koronavírus, sőt járványt is okozott.

Bizonyítékkeresés és kritika

Próbálnak az adott időszakból származó tárgyakat, mintákat szerezni, amelyekből esetleg genetikai információt tudnának kinyerni és a vírusra való pontos adatokat szerezni. Ebből talán azt is előre lehetne jelezni, hogy miképp lesz szükség a jövőben az oltásokra. Több kutatócsoport is dolgozik azon, hogy 1918 előtt elhunyt emberek tüdejéből fennmaradt mintákat szerezzen, és vesse alá alapos elemzésnek

Az elmélet kritikusai szerint inkább egy korai influenza-világjárványról lehetett szó, szerintük az orosznátha a spanyolnátha elődje volt. A koronavírus-elmélet mellett szól ugyanakkor az is, hogy az orosznátha az influenzával ellentétben elsősorban az idősebbeket veszélyeztette, míg a gyerekeket kevésbé.

Érdemes elolvasniDjokovic: Feláldoznám a jövőbeli trófeákat, ha be kellene oltatnom magam