Számos kutatás keretében vizsgálták a szobanövények légtisztító képességét. Zárt, kis légterű kamrákban a szobanövények órák, vagy napok alatt képesek voltak kiszűrni a kamrában lévő illékony szerves vegyületeket. Később olyan állítások születtek, hogy a szobanövények képesek csökkenteni az illékony szerves vegyületek koncentrációját.
A kamrás vizsgálatok korlátai
Egy szerzőpáros azt vizsgálta, hogy az úgynevezett kamrás tanulmányok eredményei mennyire alkalmazhatóak normál beltéri körülményekre.
A kamrás vizsgálati eredmények gyakran nem alkalmazhatóak közvetlenül a növények illékony szerves vegyület-terhelésre gyakorolt hatásának megállapítására. Ezért a szerzőpáros 12 tudományos publikáció, 196 kísérleti eredményét kalkulálta át egy légtisztító mérőszámra. Így a korábbi eredményeket össze tudták hasonlítani normál beltéri körülményekkel.
Végül arra jutottak, hogy 10-1000 növényt kellene négyzetméterenként elhelyezni beltrében ahhoz, hogy ugyan azt az arányszámot kapják a szerves illékony vegyületek eltávolítására, mint amit a kültéri-beltéri légcsere biztosít a tipikus épületekben. Így a szerzők azt hangsúlyozták, hogy a jövőbeli kísérleteknek inkább a cserepes növények passzív levegőtisztító képességére és a bent tartózkodók jól-létére gyakorolt pozitív hatásaira kellene fókuszálnia.
Számos területen kellene vizsgálódni a téma kapcsán
A korszerű, energiatakarékos, légmentesen záródó épületekben a légszennyező anyagok koncentrációja veszélyes szintre emelkedhet (nem megfelelő légcsere esetén). A rossz minőségű, szennyezett beltéri levegő komoly veszélyt jelent az emberi egészségre.
Egy kutatócsoport szerint a növények fenntartható, de kihasználatlan megoldást jelenthetnek a beltéri levegő minőségének javítására. A szobanövényeket jelenleg esztétikai szempontok szerint választják ki és nem veszik figyelembe azok életfolyamataihoz kapcsolódó potenciális pozitív hatásait.
Nagyrészt ismeretlen a szobanövények azon képessége, hogy milyen mértékben tudják eltávolítani a beltéri levegő szennyezőanyagait a légzésük során, vagy a káros anyagok megkötésével. Ezen kívül a szobanövényekhez kapcsolódó mikroorganizmusok hatásait szintén vizsgálni kellene.
A szobanövények jótékonyan befolyásolják a mikroklímát
Egy másik kutatópáros szintén korábban megjelent cikkeket vizsgált meg a témában (összesen 95 publikációt). Számos szempontot vettek figyelembe, így például:
- a beavatkozás során alkalmazott növényfaj, lombozat vagy táptalaj,
- az egyes növények tudományos családneve,
- vizsgálati terv (kísérlet, terepi kísérlet vagy felmérés),
- levegőminőség (pl. hőmérséklet, páratartalom, negatív ionok, sugárzás és por),
- szennyező anyagok,
- kutatási környezet,
- szellőzés (típus és sebesség),
- klíma (világítás, hőmérséklet és páratartalom),
- az expozíció időtartama,
- a mintavétel gyakorisága vagy időszaka
- az ismétlések száma.
A kutatók azt találták, hogy a szobanövényeknek a levegő minőségére gyakorolt elsődleges pozitív hatása bizonyos szennyezőanyagok szintjének csökkentése, valamint a páratartalom növelése és a hőmérséklet csökkentése volt. Ezen túl, különböző növényfajok együttes alkalmazása javíthatja a beltéri mikroklímát.
Read also7 kiváló érv az édesburgonya fogyasztása mellett
Forrás: