Bár nehéz elképzelnem azt az esetet, hogy valaki megunná a Dixitet, de ha ti már rongyosra játszottátok, itt van a Libellud kiadó két legújabb üdvöskéje. Most a Stella és Mysterium Park játékokat próbálhattuk ki a Gémklub jóvoltából. Olvassátok el, mit gondolunk róluk.
Be kell vallanom: elfogult Dixit hívőkként álltunk neki a Stella és a Mysterium Park kipróbálásának. Aki nem hallott volna róla, a Dixit egy díjnyertes asszociációs játék, ami a játékosok fantáziáját dolgozza meg a szemkápráztató kártyái segítségével. Ha van egy játék, amit bármikor bármilyen közegben szívesen játszunk az a Dixit, mert megvan benne a tökéletes belépő játékok „szentháromsága”: élvezetes játékmenet, pofonegyszerű szabályok és szemkápráztató látvány. A Libellud kiadó zászlóshajója így elég magasra tette a lécet a tárgyalt darabok számára.
Stella
A Stella egy 3-6 fővel játszható kompetitív, asszociációs játék.
Már első ránézésre imádtam. Látványban minden megvan benne, ami a Dixitet is annyira vonzóvá teszi.
A kártyák és a komponensek is nagyon jó minőségűek. Szinte remegő kézzel nyitottam ki az új csomag Dixit kártyát, amit a játékhoz adtak. Majd örömmel konstatáltam, hogy látvány terén ezen a fronton sem ért csalódás. Azonban később, bizonyos fórumokon értesültem róla, hogy ezek a kártyák néhány milliméterrel kisebbek, mint az univerzum többi játékához tartozó kártyák. (Én ettől függetlenül gond nélkül össze fogom tudni keverni a Dixit bármelyik kiegészítő paklijával.) Ami részemről extra piros pontot érdemel az az, hogy a dobozhoz tartozó gyári inzertben mindennek megvan a maga helye. Végre nem hánykolódnak a tartozékok az üresen kongó dobozban, Halleluja!
A játékban a történet szerint csillagvadászokat alakítunk és az a feladatunk, hogy visszahozzuk a fényt a világba. Mivel a játékmenet köré magam sem tudnék kívánatosabb történetet kerekíteni és az ehhez tartozó design pedig nagyon téma hű, azt mondom: hasraütésszerű kicsit, de tetszik.
A játékmenet egyébként pofonegyszerű.
Ezt támasztja alá a 8 oldalas, képekkel gazdagon teletűzdelt játékszabály is.
A játékosok egy közös kártya készleten osztoznak, amihez minden körben egy szókártyát kell húzni. Ez alapján a szókártya alapján választják ki a játékosok az asztalon lévő kártyák közül, melyikre illik a feladvány. Majd mindenki beikszeli a saját játékostábláján a megfelelő helyeket. Mindezt titokban.
A lényeg: olyan lapot vagy lapokat jelölj meg, amit legalább egy másik játékostársad is beikszelt. Merthogy pont csak akkor fog neked járni, ha legalább egy valaki ugyan úgy gondolkodott mint te.
A Dixithez hasonló módon itt is
meg kell próbálni belelátni a többiek agyába, ami elsőre természetesen baromi nehéz tud lenni.
De a körök és a partik előrehaladtával egyre könnyebbé és élvezetesebbé válik a játék. Arról nem is beszélve, hogy miközben megpróbálsz ráhangolódni a másik gondolatmenetére egy esélyt kapsz arra, hogy jobban megismerd a játékostársadat.
Viszont a játékmenetben tapasztalható különbségek miatt a Stellaban nagyobb tér jut a versengésnek és a szerencsének. Ugyan is, ha a többi játékoshoz képest te ikszelted be a legtöbb kártyát a tábládon, akkor ebben a körben hazárdírozni fogsz. Mert egy rossz lépés és lehet, hogy 0 ponttal zárod a körödet. Ez pedig még izgalmasabbá teszi a játékot és arra ösztönöz, hogy tényleg nagyon alaposan átgondold minden egyes lépésedet.
A Stella nálunk átmenet a vizsgán: egyértelműen ráütjük a kiváló belépő játék pecsétjét, hiszen megvan benne az ehhez szükséges tulajdonságok „szentháromsága”.
Szóval az unokaöcsitől kezdve a barátokon át egészen a nagyszülőig bevonhattok bárkit ebbe a játékba is. Kifejezetten könnyed, de tartalmas szórakozást ígérő csapatépítős játék. Tipikus magammal hurcibálós darab, aminek az egyetlen hibája, hogy „csak” maximum 6 fővel játszható.
Mysterium Park
És igen, visszatértek a médiumok! Csak most nem egy skót kastély ódon falai közé, hanem egy vándorcirkusz porondja köré ülnek le megoldani a titokzatos rejtélyt. Viszont aki már játszott a Mysetrium játékkal, annak azért nem feltétlenül fog sok meglepetést tartogatni ez a darab.
Röviden összefoglalva: a Mysterium Park egy hordozható, könnyen előpakolható, kisebb helyet foglaló, kicsit könnyebb és gyorsan lepörgethető Mysterium, ami valahol a Dixit és a Fedőnevek között található félúton.
Viszont akik nem ismerik az előzményeket, azoknak azért részletezem.
A Mysterium Park egy 2-6 fővel játszható, kooperatív, asszociatív, nyomozós játék.
A sztori itt az, hogy a vándorcirkusz igazgatója rejtélyes körülmények között eltűnt. Ez persze felpezsdíti bizonyos médiumok elméjét és lecsapnak a feltételezhetően szaftos gyilkosságra. A játékban a pórul járt igazgató szelleme (akit egy játékos alakít) jeleket küld látomáskártyák segítségével a médiumoknak (akiket a többi játékos alakít). Ezek a jelek segítenek a médiumoknak felfedni azt, hogy ki, és hol ölte meg az igazgatót. A cél közös: meg kell oldani a rejtélyt, hogy a szellem végre békében nyugodhasson.
A játékmenet nagyon egyszerű.
A szellem egy rejtélykártya alapján beazonosítja melyik médiumnak mi a feladványa. (Ez a Fedőnevekhez hasonló módon működik.) Ennek megfelelően küldi a jeleket a kezében lévő 7 látomáskártya közül, külön-külön a többi játékos számára. A látomáskártyákkal asszociatív módon utal a médium játékos számára a táblán lévő kártyák valamelyikére. Ennek a megfejtése olykor nagyon nagy kihívást jelent, mert a gazdagon illusztrált kártyák nagyon könnyen félrevezetik a médiumokat. Főleg akkor, ha a médiumok hajlamosak egymást lebeszélni a helyes megoldásról! Az első feladat, hogy leszűkítsék a médiumok a lehetséges tettesek körét. A következő feladatban a lehetséges helyszínek körét. Végül pedig a megmaradt három páros közül ki kell találni, ki által és hol történt a gyilkosság. Szellemként nagyon nehéz rezzenéstelenül nézni és hallgatni, ahogy a többi játékos hosszas eszmefuttatást folytat arról, hogy az általa küldött látomások miként utalnak arra a kártyára, aminek köze sincs a megoldáshoz. Mindeközben médiumként érzed a nyomást, hogy ha nem tudod megfejteni a megboldogult igazgató jeleit, akkor rajtad is múlhat a csapat győzelme, vagy bukása.
A látomáskártyáknak mind pazar a látványvilága. A helyszín és karakter kártyák is zseniálisak és rengeteg rajtuk az apró részlet.
Összességében a design nagyon jóleső a szemnek. Raádásul ennek a játéknak az esetében is olyan a gyári inzert, hogy mindennek megvan benne a saját kis helye.
Ez a kooperatív játék, a Stellahoz és a Dixithez hasonló módon működik. Szellemként meg kell próbálni a többiek, médiumként pedig a szellem gondolkodására ráérezni. Nem mindegy kinek, milyen kártyát oszt az ember. Illetve nem mindegy hogyan dekódoljuk az információt. Ha nagyon ügyesen akarunk játszani, akkor bele kell tanulnunk ebbe a szavak nélküli, újfajta kommunikációba.
Összességében ez is egy kiváló belépő játék a modern társasok világába.
Pazar látvány, könnyű játékszabály, élvezetes játékmenet. Szintén tipikus magammal cipelős darab. Abszolút jól beilleszthető sörözős baráti estébe, de családi ebéd utánra is. Bár hivatalosan a Mysterium Park 2-6 fővel játszható, de ha ketten vagytok inkább ne ezt a játékot válasszátok.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Egy tokaji szálloda is bekerült Európa legjobbjai közé
Oroszország állatkerti állatokat adott Észak-Koreának a katonákért cserébe
Magyar származású hírességeket idéz meg egy lenyűgöző animációs kisfilm
Ismét adventi vonatokkal utazhatunk a bécsi és zágrábi karácsonyi vásárokra
Egy rabszolga előzhette meg Magellánékat a Föld megkerülésében
Ez a 2 centiméternél is kisebb fosszília lehet a hiányzó láncszem az evolúcióban