Itt a húsvét, mit hoz az élő nyuszi?
A húsvét közeledtével gondolom sokan fontolgatják, hogy vesznek élő nyuszit. Manapság az interneten, a közösségi médián keresztül rengeteg információhoz hozzá lehet férni. Sokan azonban nem néznek utána mivel jár a kisállat tartása, hanem meggondolatlanul, felelőtlenül belevágnak.
Idővel ugyan rájönnek, hogy nem egyszerű egy nyuszival, hisz takarítani kell utána, etetni, foglalkozni vele. Eldöntik, hogy akkor mégsem kell a kisállat, de
annyi fáradságot sem vesznek, hogy keressenek neki egy másik helyet, hanem egyszerűen kitaszítják az utcára.
Remélem e rövid, nyuszikkal kapcsolatos ismertetővel lesz akinek tudok segíteni a helyes döntés meghozatalában, ami talán megkímél pár nyuszit az utcára kerüléstől.
Pár jó tanács a nyuszikkal kapcsolatban
A legfontosabb dolog, hogy
lakásunkat „nyuszi biztossá” kell tennünk.
Ez azt jelenti, hogy az összes létező kábelt el kell takarni úgy, hogy ne férjenek hozzá, különben megrágják! Ez akkor simán csak bosszantó, ha a fülhallgató kábelét rágják ketté, viszont nagyon veszélyes lehet, ha mindezt egy konnektorba dugott eszköz vezetékével teszik.
Nyuszik is társas lények, ha meg tudjuk oldani, hogy ketten legyenek, akkor
ivartalanítassuk őket, különben gyorsan “nagycsaládossá” válhatunk.
Ha csak egy nyuszit tudunk vállalni, akkor legalább arra figyeljünk, hogy sokat foglalkozzunk vele. Ez nem azt jelenti, hogy órákon keresztül játszanunk kell vele, de vonjuk bele a család életébe például úgy, hogy tévézés közben simogatjuk.
Fontos a mozgás is. Ha nem tudjuk, vagy nem akarjuk egész nap szabadon hagyni, akkor figyeljünk rá, hogy minden nap jó pár órát tölthessen a ketrecén kívül.
A nyuszik étkezésének legfontosabb eleme a széna. Nagyon fontos, hogy mindig friss és elegendő mennyiségű legyen előttük. Szintén fontos, hogy a cicával, kutyával ellentétben
a nyuszit azonnal állatorvoshoz kell vinni, ha nem eszik, mert könnyen elpusztulhat.
Ha már szóba került az állatorvos, nem mindegyik ért a nyuszikhoz és sajnos van néhány, aki ezt be sem vallja. Az internetet, közösségi médiát, nyuszis fórumokat böngészve biztosan találunk hozzáértő orvost. Érdemes rögtön el is vinni hozzá a kis kedvencünket, hogy megismerje őt és nem utolsó sorban pedig azért, hogy mi is megismerjük az orvost. Ekkor fel tudják venni a gazdi illetve a kisállat adatait is és ha legközelebb esetleg sürgős esettel megyünk, akkor már rögtön a betegségre tudnak koncentrálni, az adataink felvétele helyett.
A nyuszi tartása nem olcsó!
Szénából sok kell és ennek egy része kárba vész, mert nem minden szénaszálat fog megenni a nyuszkó, szóval havonta több zacskó szénára van szükség. A megfelelő táp, a felszerelések, játékok egyike sem olcsó. Az orvos, gyógyszer stb. szintén nem kevés pénz, bár ha szerencsénk van, akkor jó pár évig csak az éves oltásra kell elvinnünk a nyuszinkat.
Ismereteim szerint jelenleg csak kutyára vagy cicára lehet kisállat biztosítást kötni, tehát a nyuszik orvosi kiadásainak fedezésénél ezzel a lehetőséggel nem számolhatunk.
Honnan lehet nyuszink?
Vásárolhatunk tenyésztőtől, vagy állatkereskedésben nyuszit, de
lehetőség van az örökbefogadásra is.
Nekem 2 nyuszim van, Hópihe és Szöszi. Mindkettőt örökbe fogadtam egy alapítványon keresztül. Első Nyúlmentő Alapítvány
Sajnos nagyon sok megunt kisállatot – köztük nyuszit – löknek ki szó szerint az utcára, nem törődve azzal, hogy mi lesz velük.
A szerencsésebbek alapítványhoz, vagy más kisállatmentő szervezethez kerülnek. Az alapítvány munkatársai és a velük kapcsolatban álló önkéntesek próbálják begyűjteni a „kidobott” nyuszikat és szerető gazdit találni nekik.
Jó lenne, ha minél többen választanák az örökbefogadást, mert így legalább egy-egy kisállatnak már jobbra fordulna a sorsa.
Nem mindegyik fogja azonnal kimutatni háláját.
Szöszi, akinek – ideiglenes befogadókat is beleszámítva – az 5. vagy 6. gazdija vagyok, kb. fél év után kezdett felengedni. Most már ott tartunk, hogy este tévézés közben rendszeresen mellém szokott telepedni, mivel szeretné, ha simogatnám. Hópihe a másik véglet, ő az első perctől kezdve követeli, hogy foglalkozzanak vele. Van egy „elképzelése” arról, hogy például mennyi simogatás jár neki egy nap és addig nem nyugszik, amíg ez nem teljesül.
Bármelyik helyről is hozzuk a nyuszinkat, csak akkor tegyük ezt meg, ha tényleg komolyan gondoljuk.
Vállalnunk kell a felelősséget, azt, hogy ezáltal meg fog változni az életünk. Ha pedig valami oknál fogva – pl. allergia alakul ki – nem tudjuk tovább magunknál tartani a nyuszit, ne dobjuk ki az utcára, hanem keressünk neki egy szerető otthont. A közösségi médián, örökbefogadással foglalkozó honlapokon, esetleg az alapítványon keresztül minden bizonnyal találunk egy új gazdit. Minth ahogy ez a kutyus is rátalált szerető gazdijára, videó.
