Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a vállalkozók körében nagyon népszerű adónem, a kata megszűnik. A nagyvállalatok „extraprofitjára” viszont különadót vet ki a kormány.
Varga Mihály régi-új pénzügyminiszter múlt csütörtökön parlamenti bizottsági meghallgatásán beszélt arról, hogy a kisadózó vállalkozók tételes adója (kata) szakmai vélemények szerint „nem tűnik célravezetőnek”, ezért a minisztériumnak felül kell azt vizsgálnia.
„450 000 vállalkozó adózik így, ami biztosan torz szám – nem lehet valójában ennyi ilyen vállalkozás.” – mondta akkor.
Ezek a mondatok még utalhattak arra, hogy csak valamilyen korrekció fog történni. Azonban Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke mai, Népszavának adott interjújában már sokkal konkrétabban nyilatkozott:
„A kamara támogatná a kata megszüntetését és egy új adónem bevezetését a tanulságok levonásával.”
Parragh szerint az adónem túlzottan is sikeres, mert a munkavállalók 12-13%-a ebben a formában adózik, ami álláspontja szerint lényegesen torzítja a piacot. És nagyon sokan nem valós vállalkozói tevékenység végzéséhez használják, hanem a munkaviszonyt helyettesítik vele.
„Ma már a rendelkezésre álló adatbázisokból pontosan tudható melyik az a kör, amely a jogszabályi kereteket kihasználva kikerüli a közteherviselést. Ezt név szerint meg lehet mondani.” – véli az MKIK elnöke.
Parragh elképzelése szerint a kata helyét egy új adónem venné át. Ez megtartaná a kedvezőbb adózási lehetőséget, de arányos közteherviseléssel egészítené azt ki.
Mint ismeretes, a kata adónem elsősorban a kisebb bevételű egyéni vállalkozók életét könnyíti meg.
Ők a jelenlegi szabályozás szerint egyetlen fix adóteher havi befizetésével teljesítik a tevékenységükkel kapcsolatos összes adó- és járulékközelezettséget. A 2013-ban bevezetett adónem sokat segített a munkaerőpiac kifehérítésében, sokan választották ezt a lehetőséget azok közül, akik addig „feketén” dolgoztak.
Mindeközben a kormány új közterhek bevezetéséről döntött. Orbán Viktor miniszterelnök bejelentése szerint a bankokat, a biztosítókat, a nagy kereskedelmi láncokat, az energiaipari és kereskedő cégeket, a telekommunikációs vállalatokat és a légitársaságokat arra kötelezik, hogy extraprofitjuk nagy részét az újonnan létrehozott rezsivédelmi alapba, valamint honvédelmi alapba fizessék be.
“Akik ebben a háborús helyzetben extra haszonra tesznek szert, azoktól elvárjuk, hogy segítsék az embereket, és járuljanak hozzá az ország védelmi költségeihez.”
– írta a kormányfő.
A kormány tervei szerint a különadók csak 2022-re és 2023-ra szólnak, és ebből az új forrásból fizetik majd a rezsicsökkentés és a honvédség megerősítésének költségeit.
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |