Hozzájárulhatnak-e a sportfogadások a magyar sport fejlődéséhez?

Május végén újra téma lett az Országgyűlésben, hogy miként alakuljon a külföldi sportfogadási cégek helyzete Magyarországon. Jelenleg a hazai piacon szigorú szabályozás érvényes, és az online fogadók túlnyomó többsége külföldi oldalakon játszik, amelyek értékelése megtalálható a https://www.sportfogadásoldalak.com/. A pénz viszont jellemzően nem itt marad. Miközben a magyar klubok egyre nehezebben találnak komoly szponzort, az olyan országokban, ahol a nemzetközi fogadóirodák legálisan működhetnek, a stadionok hirdetőtábláit évek óta fogadási márkák uralják. Jó lenne tudni, mennyit nyerhetnénk ebből.

Támogatás vagy kihasználatlan lehetőség

Egy NB II-es klub vezetője, neve elhallgatását kérve, úgy fogalmazott: ha csak egy nemzetközi fogadási cég belépne a hazai piacra hivatalosan, máris komoly szponzori lehetőséget kapnának. Ezek a vállalatok nem aprópénzzel szállnak be. Szlovákiában és Romániában például több élvonalbeli klub is kifejezetten ezekből a szponzori pénzekből tartja fenn a működését. Nálunk viszont ez gyakorlatilag lehetetlen. Még akkor is, ha a nézők, játékosok, edzők, szinte mindenki ismeri ezeket az oldalakat. Csak éppen hivatalosan nem léteznek.

Ez a helyzet nemcsak a szponzorációt zárja ki, hanem azt is, hogy ezek a cégek adózzanak itthon. Ami duplán veszteség: nincs reklámbevétel, nincs adóbevétel, nincs támogatás. Csak kijátszott rendszer és elszalasztott lehetőségek.

A jelenlegi modell nem kifejezetten sportbarát

A magyar szabályozás alapján jelenleg egyetlen állami szereplőnek van monopoljoga sportfogadásra. A profit tehát központosított. Elvileg ebből a nyereségből a sport is részesülhet. De milyen arányban? A válasz legtöbbször: nem nyilvános. A támogatások elosztása nem transzparens, és gyakran inkább politikai döntések mentén történik, mint valódi sportfejlesztési szempontok alapján.

A fiatal sportolók, kis klubok, vidéki egyesületek ebből keveset érzékelnek. Ők inkább azt látják, hogy a szomszédos országban az azonos szintű csapatok több edzőt tudnak alkalmazni, jobb felszerelésben edzenek, és a meccsekre is profibban szervezett keretek között utaznak. Ez nem véletlen.

Nemzetközi példa van, működhet is

A spanyol La Liga, az angol Premier League vagy épp a lengyel Ekstraklasa klubjainak többsége komoly pénzt kap fogadási partnerektől. Ezek a megállapodások nyilvánosak, szabályozottak, és a cégek is érdekeltek abban, hogy a támogatás látható, ellenőrizhető, és hosszú távú legyen. A kulcs az, hogy ezek a cégek hivatalosan is jelen lehetnek az adott országban.

Ha Magyarországon is lenne lehetőség legálisan belépniük a piacra, úgy tűnik, sokkal többen állnának sorba egy kézfogásért a klubház előtt. Egy jól szabályozott környezetben az sem lenne elképzelhetetlen, hogy a befolyt összegek egy része központilag visszaosztásra kerül, például utánpótlás-támogatásra vagy regionális sportlétesítmények korszerűsítésére.

De vajon készen állunk erre?

Természetesen nem mindenki nézi jó szemmel az ilyen nyitást. Vannak, akik szerint a nemzetközi cégek beengedése túlságosan megkavarná az eddigi rendszert, amely – még ha nem is tökéletes – legalább kiszámítható. Mások attól tartanak, hogy a szerencsejáték-függőség problémája nagyobb méreteket ölthetne, ha több reklám, több elérés, több platform válna elérhetővé.

Ugyanakkor a jelenlegi helyzet sem teljesen ártalmatlan. A külföldi oldalak így is elérhetők. A különbség csak annyi, hogy nem ellenőrzöttek, nem adóznak, és nem adnak semmit vissza a hazai sportnak. Csak viszik a pénzt, csendben.

Valós lehetőség vagy elméleti vita

Egyelőre úgy tűnik, a döntéshozók nem sietnek változtatni. Pedig ha a magyar sport komolyan gondolja a fejlődést, és tényleg versenyképes akar lenni a régióban, előbb-utóbb hozzá kell nyúlnia ehhez a kérdéshez is. Mert a sportfogadás itt van, mozgásban van, és a kérdés már nem az, hogy létezik-e. Hanem az, hogy ki profitál belőle. És ki nem.

ez is érdekes lehet:

• Magyarország a Forma-1-es világelitben: Megújult a Hungaroring!