Marokkó afrikai stratégiája

Marokkó afrikai gyökerei történelmileg, spirituálisan, kulturálisan és a kereskedelmet tekintve is mélyről erednek. Tudatában annak, hogy szorosan Afrikához tartozik, Marokkó függetlensége óta elkötelezett az afrikai testvéreivel való történelmi, kulturális kapcsolatai valamintńń együttműködése megszilárdításában. Külpolitikát kezdettől fogva az az eltökélt támogatás és szolidaritás jellemzi, amelyet a gyarmati iga alóli felszabadulás, majd az afrikai egység megerősítése érdekében nyújtottunk. Ennek a legkifejezőbb manifesztálódása az Afrikai Egységszervezet (AESZ), amelynek Marokkó is alapító tagja.

VI. Mohammed király trónlalépése óta prioritásként kezeli Afrika ügyét a marokkói diplomáciában. A királyi ösztönzés egy másik oldaláról látatta Afrikát, egy stratégiai tengelyként, és ez az új szemlélet  lehetővé tette, hogy Marokkó megerősítse pozicióját a kontinenesen.

A kétezres évek elején, amikor a király nekikezdett az új kormányzás felépítésének, azt is célkitűzéseként jelölte meg, hogy összehangolja Marokkó mint feltörekvő ország ambicióit az afrikai kontinens fejlesztésével.

Annak érdekében, hogy megerősítse azt afrikai kontinensnek szentelt prioritást, a király számos afrikai országot meglátogatott. A látogatások lehetővé tették, hogy Marokkó kiépítse a politikai együttműködések alapjait. Az uralkodó 25 afrikai országban tett látogatásának eredményeként kölönböző politikai, gazdasági és szociokulturális együttműködési megállapodások születtek, amelyek jogi keretet biztosítottak újabb gyümölcsöző partnerségek kialakításához, amelyek célja a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok folyamatos előremozdítása.

Ez az aktív, nagyrészben gazdasági együttműködés hamar meghozta gyümölcsét.

A marokkói vállalatok befektetései számottevőek a kontinensen 2006 óta.

Bankok, távközlési, mezőgazdasági, bányászati, építési vállalatok voltak az előfutárai annak a gazdasági befektetési stratégiának, amely azóta is töretlen, főként a nyugat- és közép afrikai térségben. A Marokkó és szubszaharai Afrika közötti kereskedelem 9,1% -os éves növekedést mutatott a 2008 és 2016 közötti időszakban.

Dél-Dél Együttműködés

Az elmúlt 20 év alatt Marokkó afrikai küldetése új lendületet kapott, és mára egy olyan stratégiai és pragmatikus partnerség alakult ki, melynek kettős célja van: elsősorban Afrikai fejlesztése, másrészt egy olyan megközelítés elsajátítása, amely az együttes fejlődésen nyugszik, és előremozdítja a békét és a biztonságot, valamint az országok közötti szolidaritást. A Dél-Dél Együttműködés a kétezres évek elejétől kezdve kiemelkedő helyet foglal el a Marokkó által választott politikai együttműködések sorában.

A Dél-Dél Együttműködés a déli országok azon akaratából jött létre, hogy globális, integrált fejlődés induljon el. Marokkó fő prioritásának tekinti az afrikai együttműködési kapcsolatokat, kiváltképpen a szubszaharai térségben.

Marokkó kiemelt figyelmet fordít a háromoldaú együttműködési mechanizmusokra, amelyek lehetőséget kínálnak a fejlődő országok szakértelmének és a fejlett országok pénzügyi segítségének felhasználására, azzal a céllal, hogy segítsenek a fejletlenebb országoknak, különösképpen az afrikai országoknak. A Marokkó által kezdeményezett háromoldaú együttműködés nagy jelentőséget tulajdonít a több ágazatot érintő, regionális és nemzetközi adományozókra, tőkebefektetőkkel összehangolt tevékenységeknek.

Marokkói Nemzetközi Együttmőködési Ügynökség

Marokkó afrikai politikájában kiemelkedő szerepet tölt be a tudományos és műszaki területen történő együttműködés, amely keretében Marokkó megosztja szakértelmét a szocio-gazdasági ágazatokkal, nevezetesen a képzés, az egészségügy, a mezőgazdaság, a szolgáltatások és városi infrsuktúra terén. Ezek a politikák hozzájárultak ahhoz, hogy a légi közlekedési összeköttetések megsokszorozódtak, valamint jelentős volumenű beruházás valósult meg a banki, az ingatlan és a telekomunnikációs szektorokban.

Marokkó és az afrikai térség közötti együttműködés mozgatórugója, a Marokkói Nemzetközi Együttműködési Ügynökség 1986-ban alakult meg, azzal a céllal, hogy megvalósítsa a Királyság együttműködési politikáját.

Az Ügynökség a humántőkét helyezi a partnerségi stratágia központjába, valamint a Dél-Dél Együttműködés programjai megvalósításának eszközéül szolgál.

Az érintett tevékenység típusának megfelelően Marokkó különböző együttműködési formákat kínál: hosszú, közép-és rövid távú képzéseket, melyeknek vagy Marokkó, vagy a képzésben részesülő ország ad otthon, gyakornokpogramokat, tanulmányi utakat, szakértők küldését, közös programok megvalósítását.

Az afrikai tisztviselők képzése mindig lényeges szegmensét képezte a Marokkói Nemzetközi Együttmőködési Ügynökség tevékenységeinek. Több afrikai vezető Marokkóban tanult, ahol széles egyetemi és szakmai képzési paletta áll rendelkezésükre.

VI. Mohammed király uralkodásának második évtizedében Marokkó még inkább lehorgonyozott Afrikában.

Az első tíz évben elért gazdasági eredmények megerősödtek a rendszeres királyi körutaknak köszönthetően, amelyek lehetővé tették a számos, Marokkó által finanszírozott, jelentős szociális hatással bíró beruházási projekt folyamatos figyelemmel kisérését is.

A második évtizedben Marokkó diplomáciai tevékenységei új dimenzióval bűvültek, elsősorban pragmatikus gazdaságpoltikája által, amely lehetővé tette, hogy a Királyság megerősítse beruházásait, és megszilárdítsa jelenlétét az afrikai kontinensen. Emelett globális afrikai stratégia segítségével Marokkó nyitott Afrika szubrégiói felé, nevezetesen az anglofón országok felé, mint például Gána, Nigéria, Etiópia, valamint Kelet-Afrika (Kenya, Ruanda, Tanzánia) és Dél-Afrika (Angola, Madagaszkár) irányába.

Új diplomáciai tevékenység

Marokkó új diplomáciai tevékenysége 2016-ban kezdődött, éppen akkor, amikor újra csatlakozott az Afrikai Unióhoz, és így ugyanarra a stratégiára támaszkodik, amelyet Nyugat-és Közép Afrika érdekében dolgoztak ki.

A marokkói szolgáltatók jelentős jelenléte a banki, biztosítási, légi közlekedési, távközlési és lakhatási területeken a Marokkói Királyságot az elmúlt években Nyugat-Afrika elsőszámú afrikai befektetőjévé tette. Napjainkban ebben a régióban a marokkói bankok teljesítménye meghaladja a francia bankokét. 2017-ben a marokkói bankok összesen 2,7 milliárd dirham (körülbelül 200 millió font) nyereséget könyveltek el. A marokói bankok munkát biztosítanak a helyi lakosoknak, és ezáltal hozzájárulnak a helyi bankpiac fejlődéséhez.

Joggal mondhatjuk, hogy Marokkó elkötelezett a kontinenes érdekeinek előremozdításában, amelyet különböző partnerségek keretein belül visz véghez: Arika-Európai Unió, Afrika-Franciország, Afrika-Japán, Afrika-Ázsia, Afrika-Kína, Afrika-Dél-Amerika, Afrika-Törökország, Afrika-India. 2000-ben az első Afrikai-EU csúcs alkamával, amelyet Kairóban rendeztek meg, IV. Mohamed király bejelentette a legkevésbé fejlett afrikai országok adósságainak elengedését, valamint a marokkói határok megnyíltak ezen országok exportjai előtt, és vámmentesen léphettek be a marokkói piacra.

Covid-19

Amikor Afrika éppen a megfékezhetetlen globalizáció ritmusában élte mindennapjait, kitört a Covid-19 világjárány, és a gazdasági fellendülés alábhagyott.

A gazdasági és társadalmi hatásai mellett a járvány azt is bebizonyította, hogy ha az egészségügyi szektor veszélybe kerül, mindes más ágazat meggyengül, tehát nem beszélhetünk globális biztonságról az egészségügy biztonsága nélkül. Afrika ezzel összefüggésben tanúságot tett ellenállóképességéről, harciasságáról és alkalmazkodóképességéről, olyan stratégiák kidolgzásával, amelyek lehetővé tették ezen csapás gazdasági és társadalmi következményeinek enyhítését.

Ezzel együtt megemlíthetjük IV. Mohammed király kezdeményezését, miszerint több mint 20 afrikai országnak – ideértve az Afrikai Unió Bizottságát – segített orvosi felszerelések küldésével, nem hagyván őket magukra a pandémiával való küzdelemben.

A király idén elnökölt a vakcinagyár munkálatainak megkezdése alkalmából tartott ceremónián. Az oltóanyaggyárban mind Covid-19, mind más járványok elleni vakcinák gyártása fog zajlani. A projektnek köszönhetően Marokkó és a teljes afrikai kontinens függetlené válik az oltóanyag szempontjából.

Migráció, terrorizmus

Marokkó stratégiai prioritásai közé emelte a migráció integrálását politikájába. A Királyság adott helyet, és elnökölt a 2018. december 10 és 11 között, Marrákesben, az ENSZ Közgyűlésének égisze alatt tartott Kormányközi Konferenciának, amelyen elfogadták a Biztonságos, rendezett és szabályos migrációról szóló globális paktumot.

2020 decemberében Marokkó megnyitotta az Afrikai Migrációs Megfigyelőközpontot, annak érdekében, hogy a kontinens még inkább megerősítse kolletív szerepvállallását a migráció terén, és hogy kidolgozzanak egy afrikai stratégiát az emberek tömeges mozgásának kezelésére.

A megfigyelőközpont, amely Rabatban található, és melynek létrehozását IV. Mohamed király kezdeményezte az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsánál, lehetővé teszi a regionális együttműködés megerősítését, és kötelezettségvállalások konkretizálását, valamint a migrációs politikák megvalósítását.

Azért, hogy kiaknázza külpolitikája összes lehetőségét, Marokkó úgy döntött, hogy kiemelt jelentőséget tulajdonít a vallási aspektusnak, a mérsékelt szunnita iszlám előtérbe helyezésén keresztül.

Ennek tekintetében nem feledkezett meg arról sem, hogy lefektesse a vallási gyakorlatok oktatásáról és ellenőrzéséről szóló politikát, amely, mint az extremista iszlám ellensúlyaként jelenik meg. Marokkó vallási dilomáciáját a különböző nyugat-afrikai országokból származó imámok képzése, a szúfizmus intézményesítése, és a regionális testvéri hálózatok jellemzik.

Marokkó elhatározta, hogy előmozdítja a Dél-Dél szolidaritást. A Királyság nemcsak a katonai képzésekbe fektetett be számos afrikai országban, hanem annak megvalósításán is munkálkodott, – regionális és szubrégionális együttműködések kereteiben, és információcserén keresztül – hogy segítő csapatokat alkalmazzanak, hadműveleti programokat szervezzenek, és technikai tájékoztatást nyújtsanak.

Marokkó és az ENSZ Terrorizmus Elleni Hivatala (UNCTO) ebben az összefüggésben, 2020. október 6-án székhely-megállapodást írtak alá, amely egy terrorizmusellenes UNCTO programiroda felállításának adott helyet Afrikában.

A programiroda elsődleges célja, hogy megerősítse az afrikai országok kapacitásait, az információmegosztás, a határbiztonság, és a terrorizmusért fogvatartottak és elítéltek kezelésének ( deradikalizáció, reintegráció, rehabilitáció) területén jóváhagyott tanfolyamok segítségével.

Marokkó, mint az afrikai békéért és biztonságért felelős partner, részt vesz a nemzetközi közösség békehelyreállítási erőfeszítéseiben Maliban, a Közép-afrikai Köztársaságban, Elefántcsontpartban, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, és bárhol máshol,ahol segítségre van szükség.

Marokkónak ma szembe kell néznie az egyre növekvő terrorizmus fenyegettséggel. A szubregionális megközelítés máig helyes alternatíva a konfliktusok visszatérése elleni küzdelemben Afrikában.A béke és a biztonság, amely bármiféle fejlesztési folyamat előfeltétele, prioritást képez Afrikában, hiszen számos potenciális veszély leselkeik a kontinensre: A terrorizmus az összes aspektusával együtt, az erőszakos radikalizmus minden formájában állandó fenyegetést jelentenek Afrika, és főként a Száhil-öv jövőjére nézve.

Ahhoz, hogy Marokkó szemszeszálljon ezekkel a biztonsági és humanitárius kihívásokkal, megnövelt regionális együttműködésre van szüksége a határkezelés területén. A Száhil-öv politikai instabilitása globális, kollektív és inkluzív megközelítést igényel, valamint az érintett országok összefogását. Az már bebizonyosodott, hogy az országok egyéni és külön megközelítései nem hatékonyak.

Afrikai Unió

Marokkó 2017. január 31-én, 34 évvel kilépése után, visszatért az Afrikai Unióba, és ezzel új távlatokat nyitott az Afrikával való együttműködésben. Ez a dátum kétség kívül történelmi jelentőségő napként írodótt be a marokkói diplomáciai évkönyvekbe, de egyben új fejezet kezdődött az Afrikai Unió történetetében is.

Bár Marokkó visszatérése az Afrikai Unióba kétségtelenül országunk afrikai politikájának megkoronázását jelentette, ez önmagában nem egy vég, sokkal inkább új együttműködés kezdete Afrikával.

IV. Mohamed király Nigériában tett látogatása 2016-ban, majd a nigéria elnök marokkói vizitje 2018 júniusában, egy kölcsönösen előnyös együttműködési korszak alapjainak lerakását eredményezte. A két államfő közös politikai akarata, hogy megépüljön a Nigéria és Marokkó közötti gázvezeték, amely lehetővé tenné az Európába irányuló gázexportot. A OCP Csoport ( Office Chérifien Marocian des Phosphates) 2023-ra műtrágyagyárat hoz létre Nigériában.

Marokkó, anélkül hogy letagadná az Európával ápolt sokdimenziós kapcsolatait, visszatért afrikai gyökereihez, nemcsak a beruházások állandó áramlása miatt, hanem az afrikai egység vágyából fakadóan is.Marokkó Nyugat-Afrikával együtt képzeli el a jövőjét. 2017. január 24-én hivatalosan is benyújtotta csatlakozási kérelmét a Nyugat-afrikai Államok Gazdasági Közösségébe, amellyel kifejezte szándékát, hogy megerősítse az észak-nyugat afrikai tengelyt, valamint részt vegyen a térség gazdasági fejlődésében, más szóval beléphessen egy 367 milliós potenciális piacra.

A király elképzeléseinek és a közös afrikai cselekvés megvalósítása keretén belül a Marokkói Királyság nemrégiben több stratégiai jelentőségő szerződést ratifikált,

nevezetesen az Afrikai Kontinentális Szabadkereskedelmi Térség (ZLECAF) létrehozásáról szóló megállapodást, az Afrikai Unió korrupció elleni, és korrupció megelőzéséről szóló egyezményt, az afrikai atomfegyvermentes övezetről szóló szerződést, a közúti biztonságra vonatkozó törvényt, valamint az Afrikai Migrációs Megfigyelőközpont feállításáról szóló székhely-meállapodást.

A Marokkói Királyság üdvözli a Szabadkereskedelmi Térség dinamikáját. Afrika valójában a regionális integrációban látja a gazdasági és kereskedelmi növekedés új pólusát. Ez a Térség lehetővé teszi a infrastrukturális hálózatok töredezettségének orvoslását, valamint az energiaellátást javítását, és az iparosodási stratégia fejlesztését, miközben hasznosítja alaptermékeit.

Érdemes kiemelni, hogy az Afrikai Unió Végrehajtó Tanácsának 2022. február 3-án tartott 40. rendes ülésszakán a Marokkói Királyságot a Béke és Biztonsági Tanács tagjává választották 3 évre.

Marokkó kétéves cikluson keresztül (2018-2020) volt az Afrikai Unió Béke és Biztonsági Tanácsának tagja, amelynek során a Királyság konstruktív módon járult hozzá a munkamódszerek fejlesztéséhez és a legjobb gyakorlatok kialakításához.

Szintén említésre méltó, hogy az Afrikai Unió Bizottságának főigazgatói posztját egy marokkói, Fathallah Sijilmassi tölti be 2021 óta.

Az Afrikai Unió Bizottságának hierarchiájában ez a legmagasabb pozíció, melyet kinevezés útján lehet megkapni. Ebből adódóan az ő kezében összpontosul az afrikai Bizottság struktúráinak transzverzális irányítása, valamint a Bizottság különböző szervezeti egységei és a tagállamok közötti operatív koordináció biztosítása. Ez a kinevezés kihangsúlyozza Marokkó visszatérését az Afrikai Unióba.

ez is érdekes lehet: Nagy éhínség jöhet, érdemes felkészülni