Hoppá: közel sem olyan biztos a kínai elnök pozíciója, mint gondolnánk

A tokiói egyetem biztonságpolitikai professzora szerint a kínai vezetésben sokan elégedetlenek Hszi Csin-pinggel, a pártkongresszus pedig közeledik.

Stephen R. Nagy, a tokiói Nemzetközi Keresztény Egyetem professzora, a Kanadai Globális Ügyek Intézetének munkatársa a Privátbankárnak adott interjút.

A kanadai szakember rámutatott, a kínai politikai elitben már megkezdődött az érdekelt felek közötti lökdösődés. Alig hat hónap van hátra ugyanis a pártkongresszusig, amely a távol-keleti országban továbbra is kiemelt jelentőséggel bír. És sokan próbálják gyengíteni az államelnök, Hszi Csin-ping pozícióját.

„Az elnök ellenfelei úgy látják, hogy az elmúlt 10 évben gyengült Kína pozíciója globálisan, és ezért ő a felelős.”

A kritikusok hosszan sorolják a „bűnlajstromot”. Rossz állapotban van a gazdaság, politikai okokból nem kértek a nyugati mRNS-oltásokból, és Hszi rosszul kezelte az Egyesült Államok és Kína kapcsolatát is.

„A következő hat hónapban fokozott nyomás nehezedik Hszi-re, és megpróbálják elhitelteleníteni őt olyan botrányok felkutatásával, amelyek gyengíthetik pozícióját a közelgő 20. pártkongresszuson” – jósolja a professzor.

Hozzáteszi ugyanakkor, hogy az elnöki posztot minden bizonnyal megtarthatja a jelenlegi vezető.

A kérdés inkább az, hogy sikerül-e gyengíteni a jelenlegi dominanciáját.

Kína most szembesül vele, hogy milyen a modern háború

Stephen R. Nagy az interjúban felhívja a figyelmet arra is, hogy a kínaiak még sosem keveredtek modern konfliktusba, így komoly tapasztalat nekik Oroszország kínai inváziója.

Most kezdik érteni, hogy egy ilyen akció végrehajtása elképesztően bonyolult.

„Soha nem vettek részt kétéltű, partraszálló támadásban, és megértik, hogy a régió országai, valamint Tajvan, megerősítik elrettentő képességeiket, hogy visszaszorítsák a kínai agressziót.”

A szakértő szerint ezért Ukrajna megtámadása bonyolította Kína Tajvannal kapcsolatos helyzetét.

Változások Dél-Koreában és Ausztráliában

A beszélgetés kitér az új dél-koreai elnök és az új ausztrál kormány beiktatása miatt várható változásokra is.

„Jun Szogjol új dél-koreai elnök biztató lehetőségeket jelent a japán-amerikai együttműködés számára.”

Ez ugyanakkor várhatóan nem fog tetszeni Kínának, amely emiatt nyomást fog gyakorolni Dél-Korára, hogy teremtsen megfelelő egyensúlyt a különböző nemzetközi szereplőkkel való kapcsolatában.

„Ami Ausztráliát illeti, a kormányváltás pozitív az éghajlatváltozás, és talán az Indo-csendes-óceáni gazdasági kereteken keresztül megvalósuló együttműködés szempontjából is.”

Stephen R. Nagy megjegyzi ugyanakkor azt is, hogy a kormányváltás alapvetően nem fogja megváltoztatni az Ausztrália és Kína közötti meglehetősen rossz kapcsolatokat. Ezért a feleknek gondosan keresniük kell az együttműködés lehetőségeit.

Érdemes elolvasniKína már a katonai erejét demonstrálva üzenget Tajvannak és az USA-nak