Nem drágább a kávé, mégis többet fizetünk érte – így vernek át a cégek

A vécépapírtól a joghurton át a kávéig és a ropogtatnivalókig a gyártók igyekeznek feltűnés nélkül csökkenteni a csomagok méretét anélkül, hogy ezen árucikkek az árait is mérsékelnék. A jelenséget „zsugorflációnak” nevezik, amely trend világszerte egyre inkább felgyorsul.

Az Egyesült Államokban egy kis doboz Kleenexben már csak 60 zsebkendő található; néhány hónappal ezelőtt 65 volt. A Chobani Flips joghurtok 150 grammról 125 grammra csökkentek. Az Egyesült Királyságban a Nestle 100 grammosról 90 grammosra karcsúsította a Nescafe Azera Americano kávésdobozait. Indiában a Vim mosogatószappan súlya 155 grammról 135 grammra változott.

A jelenség nem új keletű, ám magas infláció idején elszaporodik – ez is egy azon intézkedések közül, amelyek segítségével a vállalatok az összetevők, a csomagolás, a munkaerő és a szállítás növekvő költségeivel küzdenek. Az S&P Global szerint a fogyasztói árak globális inflációja 7 százalékkal emelkedett májusban, és ez az ütem valószínűleg legalább szeptemberig fenn is marad.

„Az infláció úgy jön, mint a szökőár”

– mondta Edgar Dworsky fogyasztóvédő és korábbi massachusettsi főügyész-helyettes, aki évtizedek óta dokumentálja a termékek kiszerelésének zsugorodását a Consumer World honlapján.

Dworsky tavaly ősszel kezdte észrevenni a kisebb dobozokat a boltok polcain, azóta a tendencia csak gyorsult. Több tucat példát hozott, mint például a Cottonelle Ultra Clean Care WC-papír, amely tekercsenkénti 340 lapról 312-re zsugorodott, vagy a Folgers kávé, amely 1445 grammos dobozát 1230 grammra csökkentette, ennek ellenére továbbra is azt állítja, hogy akár 400 csészényi ital is készíthető belőle. (A Folgers egyébként azt állítja, hogy egy új technológiát használ, amely könnyebb súlyú kávébabot eredményez.)

Dworsky szerint a „zsugorodást” azért használják előszeretettel a cégek, mert tudják, hogy a vásárlók észre fogják venni az áremelkedést, de nem tartják számon a nettó súlyokat vagy az apró részleteket, például a lapok számát egy tekercs WC-papíron.

A cégek általában trükköket is alkalmaznak, hogy eltereljék a figyelmet a méretcsökkentésről, például a kisebb csomagokat fényes, új címkékkel jelölik meg, amelyek vonzzák a vásárlók tekintetét.

Ezt tette például Fritos. A „Party Size” feliratú Fritos Scoops zacskók korábban 510 gramm súlyúak voltak; néhányat még mindig árulnak egy texasi élelmiszerboltban.

De szinte minden nagy áruházláncban a „Party Size” Fritos Scoop már csak 440 grammos – és nem mellesleg drágább.

A terméket gyártó PepsiCo nem válaszolt, amikor a Fritosról kérdezték, de azt elismerte, hogy a Gatorade ital űrmértéke is változott. A cég a közelmúltban cserélte le a 900 grammos palackjait 800 grammosra, amelyek középen elkeskenyedtek, állításuk szerint a könnyebb fogás érdekében. A PepsiCo szerint az átállás már évek óta folyamatban van, és nincs összefüggésben a jelenlegi gazdasági helyzettel. Arra azonban nem érkezett válasz, hogy miért drágább a 800 grammos verzió.

Hasonlóképpen a Kimberly-Clark – amely a Cottonelle-t és a Kleenex-et is gyártja – sem adott magyarázatot a csökkentett csomagméretekkel kapcsolatos megjegyzésekre. A Procter & Gamble is hallgatásba burkolózott, amikor a Pantene Pro-V Curl Perfection hajkondicionálóról kérdezték, amely

340 grammról 295 grammra csökkent, ám Amerikában ugyanúgy 3,99 dollárba kerül.

Több vállalat ugyanakkor megindokolja a változást. Japánban a Calbee Inc. snack-gyártó 10 százalékos súlycsökkentést – és 10 százalékos áremelést – jelentett be számos terméke esetében májusban, beleértve a zöldségchipseket és a ropogós edamame-ot. A cég a nyersanyagárak meredek emelkedését tette felelőssé a lépésért.

A Domino’s Pizza januárban jelentette be, hogy csirkeszárnyainak kiszerelését tízről nyolc darabra csökkenti, ám az ára változatlan, 7,99 dollár. A Domino a csirke árának emelkedésére hivatkozott.

Indiában a „lefelé váltás” – a zsugorfláció másik kifejezése – többnyire vidéki területeken történik, ahol az emberek szegényebbek és árérzékenyebbek – mondta Byas Anand, a Dabur India fogyasztóvédelmi és élelmiszeripari üzletág vállalati kommunikációs vezetője. A városokban a cégek egyszerűen megemelik az árakat.

Néhány vásárló, aki észrevette a vállalatok ezen gyakorlatát, a közösségi médiában osztja meg az erről szóló példákat. Mások arról számoltak be, hogy a zsugorodás miatt megváltoztatják vásárlási szokásaikat.

Néha a trend azonban megfordul. Az infláció mérséklődésével a verseny arra kényszerítheti a gyártókat, hogy csökkentsék áraikat, vagy újra bevezessék a nagyobb csomagokat. De Dworsky azt mondja, ha egy termék kisebb lett, gyakran az is marad.

„A pozitív irányú változás ritka” – mondta.

Hitendra Chaturvedi, az Arizonai Állami Egyetem W.P. Carey School of Business ellátási lánc menedzsment professzora elmondta, nem kétséges, hogy sok vállalat munkaerőhiánnyal és magasabb nyersanyagköltséggel küzd.

De bizonyos esetekben a vállalatok nyeresége – vagy az eladások mínusz az üzleti tevékenység költségei – szintén exponenciálisan növekszik, és Chaturvedi ezt aggasztónak tartja.

Rámutatott a Mondelez International gyakorlatára, amely idén tavasszal az eladási ár mérséklése nélkül csökkentette a Cadbury Dairy Milk csokiszelet méretét az Egyesült Királyságban. A vállalat bevétele 21 százalékkal nőtt 2021-ben.

Érdemes elolvasniMennek, vagy maradnak? A külföldi vállalkozások jövője Magyarországon