Fényes magyar középkor. Királyok és szentek. Az Árpádok kora
A középkort a mai modern ember általánosságban a „sötét” jelzővel illeti. Az elnevezés alapjául a boszorkányüldözések, az inkvizíció kínzásai, a lapos Föld, a mostoha életkörülmények, a fiatal korban bekövetkező halandóság, a higiénia hiánya, az előjogok és a kizsákmányolás, a kiszolgáltatottság, a sanyarú jobbágyélet, az éhezés, a kultúra hiánya, az örömtelenség, a szellemi és technológiai elmaradottság és sok más hasonló egyéb információ szolgál. Az elképzelések azonban helyenként valótlan, helyenként részigazságokon alapuló, könnyen cáfolható közhelyek.
A sötétség kifejezést a reformáció, majd a felvilágosodás idején kezdték előszeretettel használni egyre pejoratívabb, lejáratóbb értelemben. Ma a történészek már sokkal korrektebbül fogalmaznak, mert tudják, hogy a “sötét” középkorban ment végbe az a sokoldalú fejlődés a társadalmi élet minden területén – a technikában, a gazdaságban, a társadalomszerveződésben, a politikai struktúrában, a tudományban -, melynek eredményeképpen az újkorban Európa lett a világ vezető civilizációja.
A magyar államiság az államalapítást követő időszakban történelmünk sikeres korszakának tekinthető. A Kárpát-medencébe érkező magyar törzsszövetség állam- és egyházszervezést követően az Árpádok vezetésével megszilárdítja hatalmát, és a stabilnak tekinthető határok közé rendezkedik be.
A székesfehérvári Szent István Király Múzeum március 18-án nyílt időszakos kiállításán mutatja be a magyar Árpád-házi királyok és szentek korszakát, amihez mintegy 12 országból érkeztek korabeli tárgyak. A tizenhét teremből álló kiállítás tematikusan mutatja be Magyarország első uralkodócsaládjának három évszázadát. Szinte minden jelentősebb Árpád-kori lelet megtalálható vagy eredeti, vagy másolat formájában. A kiállítás arra tesz kísérletet, hogy bemutassa az Árpád-kor régészeti, szellemi és kulturális, valamint történelmi emlékeit. A látogató megismerkedhet a honfoglaló magyarság leletanyagával, a királyság korának művészeti és szellemi kincseivel, a templomok és kolostorok világával, a magyar szentek örökségével.
A tárlat rendkívül gazdag és látványos. Olyan tankönyvekből, képeslapokról ismert értékes darabokkal találkozhatunk, mint Szent Istvánnak tulajdonított Prágában őrzött kard, a XI. században Magyarországra került nyitraivánkai „Monomakhosz-korona”, az V. István halotti koronájának gondolt Margit-szigeten talált korona, vagy „Lehel kürtje”.
Megemlíteni szükséges a honfoglalás korszakát bemutató tárgyaknál az Attila kardjának nevezett fejedelmi szablyamásolatot, valamint a híres és díszes tarsolylemezeket. Találkozhatunk a koronázási jelvények másolataival, a székesfehérvári királysír leleteivel, tatárok elől elrejtett kincsekkel, a legrégebbi magyar zászlóval, szentjeink ereklyetartóival, kunok, besenyők emlékeivel, fegyverekkel, dísztárgyakkal.
Egy helyen kerülnek bemutatásra a magyar írásbeliség legkorábbi emlékei. A tihanyi apátság alapítólevele, a pannonhalmi alapítólevél, a Pray-kódexben található halotti beszéd és az Ómagyar Mária-siralom, a 800. születésnapját ünneplő Aranybulla fennmaradt változata, a Gesta Hungarorum, Szent István törvényei, illetve számtalan oklevél és kódex.
Érdemes elolvasni„Szép kincses Kolozsvár, Mátyás büszkesége” – Erdély fővárosában jártunk
A nagy érdeklődésre való tekintettel az időszakos kiállítás nyitvatartását augusztus 31-éig meghosszabbították.
Galéria
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Mi történne, ha megszűnne a Golf-áramlat?
Bemutatta a NASA az új műholdakat, amelyekkel a gravitációs hullámok nyomába ered
A kék bálna, amelyből 26 évvel halála után is szivárog az olaj
Mely fajok lennének képesek átvészelni egy nukleáris háborút?
Elveszett, 18. századi gyarmati kolóniát fedeztek fel az Amazonas
Egy tanulmány szerint a kereket a Kárpátokban találhatták fel 6 ezer éve