A tálibok semmit nem változtak, afganisztáni hatalmuk visszaszerzése után ismét embertelenül bánnak a nőkkel. Tényleg lép az ENSZ?
Emberi jogi csoportok sürgetik az ENSZ-t, hogy tiltsa meg a külföldre utazást azoknak a táliboknak, akik a leginkább felelősek az afgán nők elnyomásáért, írja a Guardian.
Az Egyesült Nemzetek Szervezete jelenleg is alkalmaz szankciókat az afganisztáni hatalmat tavaly nyáron visszaszerző tálibokkal szemben. De a Biztonsági Tanács a jövő héten megvitatja, hogy utazási tilalmat rendeljen-e el valamennyi tálib vezető tekintetében.
Ezzel jelezni lehetne, hogy a tálibok nemzetközi legitimációjára mindaddig esély sincs, amíg kiszorítják a felnőtt nőket a közéletből, a tizenéves lányokat pedig a középfokú oktatásból.
A jelenleg érvényben lévő utazási tilalom június 20-án automatikusan lejár, hacsak az ENSZ meg nem újítja. Hírek szerint az amerikai kormányzat kulcsszereplői nemcsak megújítást, hanem kiterjesztést is szeretnének, de még nincs hivatalos amerikai álláspont.
Jelenleg csak a tálib kormányzat 41 tagját érinti az utazási tilalom. Három éve ugyanis részlegesen feloldották a korlátozásokat, hogy 14 tag részt vehessen a tárgyalásokon.
Keményebb lépések kellenek
Heather Barr, a Human Rights Watch munkatársa szerint legalább három további személyre kellene beutazási tilalmat elrendelni.
Abdul-Haq Wassiq, a hírszerző ügynökség vezetője; Muhammad Khalid Hanafi sejk, az erények előmozdításáért és a bűnmegelőzésért felelős minisztérium vezetője; és Haibatullah Akhundzada, a tálibok legfőbb vallási vezetője, aki állítólag döntő szerepet játszott a lányok középfokú oktatására vonatkozó tilalom kiterjesztésében.
Azt mondta: „Itt az ideje, hogy a kormányok az arról szóló konszenzust, hogy a tálibok fellépései jogellenesek, összehangolt fellépésekké alakítsák.
Ezek megmutathatják a táliboknak, hogy a világ kész megvédeni az afgánok, különösen a nők és a lányok jogait.”
Az afgán kormány sorozatban bocsátja ki a nők jogait korlátozó rendeleteket. Legutóbb, május 17-én a tálibok feloszlatták a Független Afganisztáni Emberi Jogi Bizottságot. A lépéssel az emberi jogaik megsértésével szembesülő afgánok – köztük a nemi alapú erőszakot elszenvedő nők és lányok – kulcsfontosságú segítségüket veszítették el.
Kilenc nappal később az ENSZ afganisztáni emberi jogi helyzettel foglalkozó különmegbízottja azzal zárta országos misszióját, hogy a közelmúltban hozott intézkedéseket „az abszolút nemi szegregáció mintájának megfelelőnek minősítette… amelyek célja a nők láthatatlanná tétele a társadalomban”.
