A Gazprom leállít egy újabb turbinát az Északi Áramlat gázvezetéken, heves reakció érkezett

Fotó: MTI/EPA/Filip Singer

A Gazprom leállítja egy újabb Siemens-turbina üzemeltetését az Északi Áramlat gázvezetéken – közölte hétfőn az orosz gázipari vállalat.

A Gazprom a Leningrád megyében lévő portovajai gázkompresszor-állomás újabb turbinájának leállításáról szóló döntését a berendezés állapotával, valamint a nagyjavítások közötti, az orosz Szövetségi Környezetvédelmi, Műszaki és Nukleáris Ellenőrző Szolgálat (Rosztyehnadzor) által előírt időszaknak a lejártával magyarázta. Szerda reggeltől a vezeték napi kapacitása nem fogja meghaladni a 33 millió köbmétert, ami a teljes kapacitás 20 százalékának felel meg.

Heves tőzsdei reakció

A bejelentés fényében a gáz tőzsdei ára Európában nyolc százalékkal nőtt, az ezer köbméterenkénti 1850 dollár fölé emelkedett.

Gazprom: húzd meg, ereszd meg

Június közepén a Gazprom mintegy 40 százalékára, 67 köbméterre csökkentette az Északi Áramlat gázvezeték szivattyúzási kapacitását, amit azzal magyarázott, hogy Kanadában elhúzódott a portovajai kompresszorállomás egyik Siemens-egységének javítása. Július elején Kanada beleegyezett, hogy a turbinát Németországba küldjék, hogy onnan továbbszállítsák Oroszországba.

A Kommerszant című gazdasági lap úgy tudja, hogy a turbinát július 17-én indították el Kanadából Németországba, a Siemens Energy pedig június 24-én juttatta el a Gazpromhoz az exportengedélyt, amely egyebek között lehetővé teszi a vezeték turbináinak szállítását.

Az Északi Áramlat, a Gazprom fő európai gázszállítási útvonala július 21-én, az előre betervezett tíznapos karbantartást követően újraindult.

Forrás: MTI

Putyin szerint Kanada versenytárs

Múlt szerdán, egy moszkvai fórumon a beszédét követő eszmecsere során Putyin elnök egyebek között kitért az Északi Áramlat gázvezeték kapacitásának csökkenésére is. Hangot adott véleményének, hogy Kanada nem az Ukrajna ellen elindított, Moszkva által “különleges hadműveletnek” nevezett háború vagy a Gazprom ellen bevezetett szankciók miatt nem akarta visszaadni a gázvezeték javításra küldött turbináját, hanem azért, mert kőolaj- és földgáztermelőként maga is be akar lépni az európai piacra.

Rámutatott: az ügy azt jelzi, mennyire fontos a mérnöki tevékenység fejlesztése Oroszországban. Úgy vélekedett, hogy a nyugati cégek távozása végre lépéskényszert teremt a külső, “megalázó” és “nagyon veszélyes” technikai függőségtől való megszabadulás érdekében, “beleértve a haditechnikával kapcsolatos, kritikus fontosságú területeket is”.