A napfény éhessé teszi a férfiakat?
A Nature Metabolism szaklapban kutatók egy csoportja még júliusban publikálta a napfény és az UV sugárzás étvágyra gyakorolt hatását. Egerekben az UVB kitettség fokozott táplálékkereső magatartást, táplálékfelvételt és súlygyarapodást okozott. Ugyan ezt találták férfiak esetében, egy 3000 személyre kiterjedt epidemiológiai vizsgálta során. Mind a hím egereknél, mind pedig a férfiaknál a megnövekedett étvágy korrelált a véráramban lévő ghrelin hormon emelkedett szintjével; amely fokozza az éhségérzetet. Pontosabban, az UVB besugárzás a ghrelin aktiválásához vezet a bőr zsírsejtjeiben. Nőstény egerekben és nőkben az ösztrogén blokkolja a ghrelint és a táplálék-kereső viselkedést / éhségérzetet az UVB hatására. Ezek az eredmények a bőrt a szervezet energia egyensúlyának és fenntartásának egyik fő közvetítőjeként azonosítja. Mindez bizonyos endokrin betegségek nemi alapú kezelésében nyújthat segítséget.
A bőrnek számos fontos szerepe van
A bőr az emberi test legnagyobb szerve, és az első védelmi vonal a környezeti tényezőkkel (biológiai, fizikai és kémiai) szemben. A bőrben számos hormon receptor megtalálható. Fontos szerepe van nyáron a napsugárzás hatására képződő D-vitamin szintézisében.
Az étvágy szabályozása összetett folyamat
A ghrelin az egyik olyan hormon, amely befolyásolja az éhséget. Közvetetten részt vesz a táplálékfelvétel, a testsúly és a plazma glükóz szabályozásában. A keringő ghrelin szintje étkezés után éri el a mélypontját, majd azt követően emelkedni kezd. Az egyetlen olyan perifériás peptid, amelyről ismert, hogy serkenti az étvágyat. Ezzel szemben számos perifériás hormon van, amely elnyomja az étvágyat. A ghrelin képződését befolyásoló környezeti tényezők a zene, a fény és a szagok, de az ezek mögött álló mechanizmusokat még nem tárták fel.
Bár a gyomor a ghrelin kiválasztás fő forrása, azonban a gyomor részleges vagy teljes eltávolítása csak 65 %-kal csökkenti a ghrelin termelődést. Ez arra utal, hogy más szövetek is termelnek ghrelint. Az egyik ilyen szövet a bőr lehet.
A napsugárzás hatása az étvágyra
A szezonalitás hatása
A kutatók körülbelül 3000 fő, 3 évnyi táplálkozási felmérésének adatait elemezték. Szignifikáns kölcsönhatást találtak a biológiai nem és az évszak között. A férfiakat a nőkhöz képest jelentősen befolyásolta a napsugárzás és annak szezonális ingadozása.
A kutatók azt találták, hogy a férfiak jelentősen növelték az energia bevitelt (2188 Kcal) nyáron (márciustól szeptemberig) a téli hónapokhoz (októbertől februárig) képest (1875 Kcal). Ezzel szemben a nők energia bevitele változatlan maradt (1475 Kcal versus 1507 Kcal).
Nyáron a férfiaknál a tápanyagok, köztük a szénhidrátok, fehérjék, zsírok, nátrium, omega-3, cink és vas jelentős növekedését tapasztalták. A férfiak energia bevitel növekedésének egyik lehetséges oka az étvágygerjesztő anyagok, például a nátrium fokozott bevitelének köszönhető.
Napfénynek való célzott kitettség
A kutatók 5 női és 5 férfi önkéntest (18-55 év közöttiek) arra kértek, hogy egy napsütéses napon, délben körülbelül 25 percet napozzanak. Az önkéntesektől vérmintát vettek a napozás előtt és után egyaránt. Napsugárzás hatására férfiaknál a lipid- és szteroid-anyagcsere javult, míg a nőknél csökkenést figyeltek meg. Az adatok azt mutatták, hogy míg mindkét nemnél fokozódik a környezeti jelzésekre adott válasz, addig az immunrendszer és az anyagcsere szempontjából a férfiak és a nők eltérő módon reagálnak.
Az UVB kitettség hatása egerekre
Az UVB expozíció nemi alapú hatásának további vizsgálata érdekében egereket (12 darabot mindkét nemből) 10 hétig napi rendszerességgel UVB sugárzásnak vetettek alá, amely körülbelül 20-30 perces déli napsugárzásnak felelt meg. Mindkét nemben szignifikáns fül pigmentációt figyeltek meg, ami arra utal, hogy az UVB válasz tartós volt. Az expozíciót követően az összes plazmafehérjét vizsgálták. Az emberekhez hasonlóan az UVB expozíciót követően a hím egerekben is anyagcsere változásokat találtak.
Összességében a kutatók azt találták, hogy a férfiak és a hím egerek is jobban reagálnak a nap UV-sugárzására, a szezonális változásokra, amely jelentős hatást gyakorolt az anyagcseréjükre.
Fényterápiában részesülők vizsgálata
A kutatásba fényterápiában részesülők egy csoportját vonták be, hogy kiderítsék vajon az UVB fény hasonlóan befolyásolja az emberek étvágyát is. A bevont betegek a fényterápia megkezdése előtt, majd egy hónappal azután az étvágyukra vonatkozó kérdőívet töltöttek ki. A kezelések alatt a betegek heti két-három alkalommal részesültek UVB fényterápiában, összesen 10-12 alkalommal. Mivel a bőrtónus közvetlenül befolyásolja a bőrön áthatoló UVB mennyiségét, és ez által valószínűleg befolyásolja az arra adott választ, a vizsgálatban részt vevő betegek többségének bőrtónusa fehér és világos bőrű európai típusú volt.
Az eredmények azt mutatták, hogy a nőkkel ellentétben a férfi résztvevők nagyobb napi változásról számoltak be az étvágyukban, és gyakrabban éreztek éhséget a fényterápiát követően. A férfi betegek a második időpontban alacsonyabb étkezési gyakoriságról számoltak be, mint az elsőben, bár az egyes étkezések során elfogyasztott étel mennyisége nagyobb lehetett. A női résztvevők nem mutattak szignifikáns különbséget a két időpont között.
A kérdőíves adatok megegyeznek az állatok viselkedése során tapasztaltakkal, jelezve, hogy az UVB expozíció csak a férfiaknál okoz változást az étvágyban.
Milyen előnyei lehetnek a kutatás eredményeinek a jövőben?
Bár a túlzott UV sugárzás rákkeltő hatású, azonban a napsugarak kerülése az emberi egészségre is káros hatással van. A ghrelin gyulladás gátló tulajdonságokkal rendelkezik, és ez lehet a kapcsolat a napsugárzás, valamint a szív- és érrendszeri betegségek csökkentése között. Ezen kívül a ghrelin fokozza az inzulinérzékenységet metabolikus szindrómában szenvedő betegeknél és a 2-es típusú cukorbetegség állatmodelljeiben.
Étvágytalanságban szenvedő betegek esetén (például kemoterápia alatt) az étvágy növelése hozzájárulhat a betegek jobb egészségi állapotához és kedvezően befolyásolhatja a gyógyulási arányt.
A ghrelin receptor megtalálható az agyban és a perifériás szervekben (így például a lépben, a szívizomban, a pajzsmirigyben, a hasnyálmirigyben és a mellékvesékben) egyaránt. Az energiaháztartás szabályozásán és a fent említett funkciókon kívül a ghrelin befolyásolja a glükóz-, az izom- és a csontanyagcserét, a stresszt és a szorongást, az zsírképzést és az immunrendszert is.
A szerzők szerint ezért érdemes lenne megvizsgálni hogyan befolyásolja az UVB és a napsugárzás a ghrelin szervezetre gyakorolt egyéb hatásait. Továbbá megemlítik, hogy a tanulmányuk azt sugallja, hogy a fényterápia alkalmazását ki lehet terjeszteni.
