Cantarella – a Borgiák titkos mérgének nyomában

Az ókortól kezdődően hosszú időn át a mérgezés hagyományos politikai fegyver volt. A reneszánsz Itáliában, politikai körökben olyan gyakoriak voltak a gyilkosságok, hogy senki sem hitt a pápák, bíborosok és királyi személyek természetesnek tűnő halálában. A fáma szerint a történelem ezen időszakát a Borgia család mérgezéses merényletei jellemezték. A szóbeszéd szerint többféle mérget is használtak, köztük a cantarella-t, az arzén egy változatát, amelynek összetétele ismeretlen maradt. A Toxicology Research and Application szaklapban publikált cikkben kutatók a cantarella összetételét és nevének eredetét keresték.

Mérgek arzenálja

A reneszánsz Itáliában a mérgezéses politikai gyilkosságok a csúcsra jártak. A gazdag, hatalomért és politikai befolyásért küzdő családok által felfogadott orvosok, alkimisták és gyógyszerészek által készített mérgeket vetették be politikai ellenfeleik kiiktatása érdekében. A mérgek közül sok a „természet három birodalmából” (állatok, növények és ásványok) származott. Ideértve:

• a kígyómérget,
• a szárított kőrisbogár-port: cantharides / cantharis; kantaridin – a bogár által termelt erős méreg,
• a sisakvirágot (a mérgek királynője),
• a nadragulyát (a mérsékelt égöv egyik legmérgezőbb növénye),
• a sztrichnint (igen erős növényi méreg),
• az arzént és még sok más mérgező anyagot.

Sisakvirág, a mérgek királynője – Annette Meyer képe a Pixabay -en

A Borgiák

A Spanyolországbeli Valenciából, Borja városból származó Borgiák a 15. és 16. században mind a politikában, mind pedig az egyházon belül kiemelkedő szerepet játszottak. Nevük a kegyetlenség és a korrupció szinonimájává vált. És bár utóbb számos őket illető vád megalapozatlannak bizonyult, az őket övező legendák továbbra is lenyűgözőek.  Jeles tagjaik között volt két pápa: III. Kallixtus (1378–1458) és VI. Sándor (1431–1503), valamint VI. Sándor törvénytelen gyermekei, Cesare Borgia (1475–1507) és Lukrécia Borgia (1480–1519).

Rossz nyelvek szerint a Borgiák arra specializálódtak, hogy politikai ellenfeleiket (bíborosokat, püspököket és nemeseket), különféle mérgek felhasználásával semmisítsék meg. Az arzént, a sztrichnint, a kantaridint és a sisakvirágot a legkülönfélébb módokon, így italokba, ruhákba, kesztyűkbe, könyvlapokba, virágokba és gyógyszerekbe keverve, illetve azokat átitatva juttatták áldozataik szervezetébe.

A farkasmaszlag magja sztrichnint tartalmaz, amely egy rendkívül mérgező alkaloid – GOKALP ISCAN képe a Pixabay -en

A cantarella nyomában

Az ideális méregnek megbízhatónak, hatékonynak, megtévesztőnek és lassú hatásúnak kellett lennie, de elég erősnek ahhoz, hogy biztosan megölje az áldozatot. Feltételezik, hogy mindezen tulajdonságok egy titkos méregben nyilvánultak meg, amelyet a Borgiák használtak. Ez a cantarella, az arzén egy változata, amelynek pontos összetétele mindmáig ismeretlen. Az arzén méregként való népszerűségének elsődleges oka az volt, hogy színtelen, szagtalan és ételbe vagy italba keverve íztelen. Úgy tűnik, hogy a cantarella arzén és alkaloidok összetett keveréke volt. Az alkaloidok elsősorban növényekben előforduló, legtöbbször erős farmakológiai hatással rendelkező vegyületek. Sok közülük erősen mérgező hatású.

Nadragulya, a mérsékelt öv egyik legmérgezőbb növénye – S. Hermann & F. Richter képe a Pixabay -en

’Édes’ méreg a pohárban

Nicolas Garelli (1670–1732), VI. Károly császár (1685–1740) főorvosa szerint a méreg egyik összetevőjéhez nagy adag arzént adtak egy sertésnek, amelyet aztán a hátsó lábainál felfüggesztettek. A haldokló állat szája körüli habot összegyűjtötték, és palackban tárolták, hogy mérgek készítésére használják fel. Paolo Giovio (1483–1552) olasz orvos és történész szerint a cantarella egyfajta fehéres, kellemes ízű por lehetett, amely a cukorra hasonlított és hatékonyságát több gyilkosság is igazolta. Úgy hírlett, hogy vacsora során, egy serleg borban elkeverve óramű pontossággal működött. A gyilkosság időzítése szempontjából a cantarella ölhetett egy nap, egy hónap vagy egy év alatt. Úgy hitték, hogy a cantarella olyan erős méreg, hogy nem létezik ellenszere. Az áldozatoknál különféle tünetek jelentkeztek, így zavartság, hányás, hasi fájdalom és hasmenés. Mely tünetek számos megbetegedésre utalhattak.

Arzén – Gutife képe a Pixabay -en

Mit rejt a név?

A cantarellát övező másik rejtély maga a neve. Erre több elmélet is született. Az egyik szerint a szó a cantharellus szóból ered, ami latinul kis csészét jelent, vagy a görög κάνθαρος szóból származik, ami egyfajta ivópohár. A névválasztás logikusnak tűnik, mivel a cantarellát szinte mindig valamilyen alkolos italba vagy borba keverték és kis kupában szolgálták fel.

Egy másik elmélet szerint a cantarella név az ógörög κάνθαρις szóból származik, amely Cantharides-t, magyarul kőrisbogarat jelent.  Ez a bogár szintetizálja a kantaridin nevű mérget. A kantaridint kis adagokban afrodiziákumként, nagyobb adagokban méregként használták. Valószínűleg a cantarella más anyagok mellett tartalmazott kantaridint is. A híres olasz szótár, a Crusca első kiadásában (1612) a cantarella szó rendkívül mérgező rovart jelöl.

Kőrisbogár – Roland Steinmann képe a Pixabay -en

Túlzások és befeketítés

A méreg nevének eredetétől és összetételétől függetlenül a cantarella a Borgiák által elkövetett gyilkosságok szinonimája lett. Mérgező erejét pedig a reneszánsz kori olasz fekete humor foglalja össze: „Ha élni akarsz, ne vacsorázz a Borgiákkal! Néhányan, akik együtt étkeztek velük, túlélték, hogy meséljenek róla.” A Borgiák egy olyan korban éltek, amelyet áthatott a cselszövés, az erőszak és a politikai gyilkosságok. Bár gyakran könyörtelen és hírhedt méregkeverőkként emlegetik őket, ezt a szerepüket valószínűleg eltúlozzák. A mérgekkel és mérgezéssel kapcsolatos ismeretek vajmi  keveset fejlődtek a római időktől a reneszánszig, mindazonáltal az arzén lett a legnépszerűbb méreg. A tizennyolcadik századig a mérgezések vegyi kimutatására nem volt lehetőség, amely növelte a bizonytalanságot, a gyanakvást és a mérgezésgyanús vádakat. Ezeket az esetek többségében nem lehetett bizonyítani vagy megcáfolni.

A toxikológia az idők során a mérgezés művészetéből az emberi jóllét és a környezeti egészség javításához nélkülözhetetlen tudományok egyikévé fejlődött.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/08/11/a-mergek-ereje-toxinbol-nyert-gyogyszerek/” ][/hm_embed]