Képek: ezt javasolta a mesterséges intelligencia a jövő felhőkarcolóinak

Manas Bhatia, az Új-Delhiben élő építész és számítástervező egy sor részletes képen keltette életre az elképzelést. Az általa elképzelt épületeket egy mesterséges inteligencia (MI) alkotta meg, és a futurisztikus metropolisz a természetben található formák ihlették.

A terv érdekessége, hogy az építész jövőszerű tornyait egy mesterséges intelligenciával működő képalkotó szoftver hozta létre. Az “AI x Future Cities” című gondolati művészet projektjéhez Bhatia egy mesterséges intelligencia képalkotó eszközhöz, a Midjourney-hez fordult, amely írásbeli utasítások alapján bonyolult képeket generál. Egy sor szöveges leírást használva, olyan kifejezésekkel, mint “futurisztikus tornyok”, “utópisztikus technológia”, “szimbiózis” és “biolumineszcens anyag”, a Midjourney egy sor digitális képet eredményezett, amelyeket Bhatia tovább finomított a felkérések finomításával.

Így készült

Bhatia szerint akár 20 percig is eltarthat egy-egy szürreális műalkotás elkészítése. A leírásokat projektenként majdnem 100-szor finomította, addig szerkesztette és egészítette ki a szöveget, amíg el nem érte a kívánt eredményt, mielőtt a képeket Photoshop segítségével megtisztította.

“A próba és hiba része a legszórakoztatóbb” – mondta az építész telefonon. “MI-t használunk a képek létrehozásához, és a folyamat során az MI képzi magát, és idővel javul”. Bhatia arra is megkérte az AI-szoftvert, hogy képzelje el a fákba épített lakótornyokat, amelyek idővel tovább nőnek.

Egy másik, “Szimbiózis építészet” című projektben Bhatia egy olyan jövőt képzelt el, amelyben az épületek élő anyagokból készülnek. Ezt az elképzelést a Hüperion, egy 115 méter magas kaliforniai mamutfenyő ihlette, amelyről úgy gondolják, hogy a világ legmagasabb élő fája. Az “óriás” és az “üreges” szavakkal olyan képeket készített, ahol a lakások vörösfa méretű fák belsejében alakulnak ki.

Forrás: Manas Bhatia

“Az inspiráció (az ötlet) az volt, hogy az épület “bőre” organikus és a természet ihlette, valamint az, hogy hogyan történik a párolgó hűtés és a vízgőzleadás, így a tornyok szabályozni tudják saját hőmérsékletüket a nap folyamán. Ha olyan építőanyagokat tudnánk létrehozni, amelyek organikusak, élnek és növekednek, akkor az épület ezeken a természetes folyamatokon keresztül szellőztethetné önmagát.””

– tette hozzá Bhatia.

Forrás: Manas Bhatia

Mesterséges intelligencia és a művészeti integritás

A közelmúltban népszerűvé vált mesterséges intelligencia képalkotó eszközök, mint az OpenAI DALL-E 2 és a Google Research Imagen, új kérdéseket vetettek fel a kreativitással és a művészi integritással kapcsolatban.

Bhatia számára a mesterséges intelligencia csak egy újabb eszköz a művészethez. “A művészet teljesen nyitott az értelmezésre. És egy művész bármilyen eszközt használhat a művészet létrehozásához. Bárki használhat mesterséges intelligenciát, de nem fog tudni olyan jó eredményt elérni, mint egy kreatív ember. Ebben óriási lehetőségek rejlenek. A mi stúdiónkban kipróbáltuk, hogy a mesterséges intelligenciát arra használjuk, hogy egy ügyfélprezentációhoz hangulatterveket generáljunk, és ez nagyon jól sikerült…”. A közeljövőben az építészek és a tervezők mesterséges intelligenciával kombinálva reménykedhetnének” – mondta az építész

Az építész úgy véli, hogy a mesterséges intelligenciát egyre szélesebb körben fogják használni a tervezés világában, hiszen azzal, hogy a felhasználók képzeletét meghaladó dolgot hoz létre, új ötleteket szíthat, és gazdagíthatja a tervezési folyamatot.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/04/29/videon-a-del-koreaba-tervezett-oriasi-onellato-uszo-varos/” ][/hm_embed]