Európában épül a világ leghosszabb vízbe merülő alagútja

A Balti-tenger alá akár 40 méter mélyen leereszkedő, a világ leghosszabb vízalatti alagútja Dániát és Németországot fogja összekötni, és megnyitásakor drasztikusan lerövidíti a két ország közötti utazási időt.

A 18 kilométer hosszú alagút Európa egyik legnagyobb infrastrukturális projektje, amelynek építési költségvetése több mint 7 milliárd euró, írja a CNN.

Összehasonlításképpen az Angliát és Franciaországot összekötő, 1993-ban elkészült 50 kilométeres Csatorna-alagút (Csalagút) mai pénzben kifejezve 13,6 millió dollár került. Bár hosszabb, mint most tervezett alagút, a Csatorna-alagút fúrógép segítségével készült, nem pedig előre elkészített alagútszakaszok süllyesztésével.

Gyorsabb utazás

Az alagút, amelynek hivatalos neve Fehmarnbelt Fixed Link, egyben a világ leghosszabb kombinált közúti és vasúti alagútja lesz. Kétszer kétsávos autópályából, amelyet egy szervizút választ el, és két villamosított vasúti pályából áll majd.

Az alagutat a német Fehmarn-sziget és a dán Lolland-sziget közötti szoroson, a Fehmarn-övön keresztül építik meg, és a Rødby és Puttgarden közötti jelenlegi kompjárat alternatívájaként tervezik, amely évente több millió utast szállít.

Míg jelenleg a kompjárat 45 percet vesz igénybe, addig vonattal mindössze hét percet, autóval pedig 10 percet.

“Ma, ha valaki vonattal utazna Koppenhágából Hamburgba, az körülbelül négy és fél órát venne igénybe” – mondja Jens Ole Kaslund, a Femern A/S, a projektért felelős állami tulajdonú dán vállalat műszaki igazgatója. “Amikor az alagút elkészül, ugyanez az út két és fél óra alatt fog megtörténni.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/09/12/fotok-a-hold-alaku-luxusudulohely-lehet-a-kovetkezo-nagy-dobasa-dubajnak/” ][/hm_embed]

“Sokan repülnek a két város között, de a jövőben gyorsabb lesz, ha csak vonattal utaznak” – tette hozzá. Ugyanez az út autóval körülbelül egy órával gyorsabb lesz, mint ma, ha figyelembe vesszük a kompra való sorban állás elmaradásával megtakarított időt is.

Kaslund szerint a személyvonatokra és személygépkocsikra gyakorolt előnyök mellett az alagút a teherszállító teherautókra és vonatokra is pozitív hatással lesz, mivel a Svédország és Közép-Európa közötti szárazföldi útvonal a jelenleginél 160 kilométerrel rövidebb lesz. Stratégiai folyosó fog kialakulni Skandinávia és Közép-Európa között. A korszerűsített vasúti átkötés azt jelenti, hogy több áru kerül át a közútról a vasútra, támogatva ezzel a klímabarát közlekedési módot.

Jelenleg a Skandináv-félsziget és a Dánián keresztül Németország közötti forgalom vagy a Fehmarnbeltet átszelő komppal, vagy a Zéland, Funen és a Jütland-félsziget közötti hidakon keresztül hosszabb útvonalon közlekedhet.

Pozitív hozadéka a projektnek az éghajlatra gyakorolt hatás. A csatorna légi közlekedés erős kihívójáva lesz, és az elektromos vonatokon történő teherszállítás messze a legjobb megoldás a környezet számára.

Forrás: Femern A/S

A megvalósítás

A projekt egyébként 2008-ra nyúlik vissza, amikor Németország és Dánia szerződést írt alá az alagút megépítéséről. Ezután több mint egy évtizedbe telt, amíg mindkét ország elfogadta a szükséges jogszabályokat, és elvégezték a geotechnikai és környezeti hatástanulmányokat.

Míg dán oldalon az eljárás zökkenőmentesen lezajlott, Németországban számos szervezet – köztük komphajó-társaságok, környezetvédelmi csoportok és helyi önkormányzatok – fellebbezett a projekt jóváhagyása ellen, tisztességtelen versenyre, illetve környezetvédelmi és zajvédelmi aggályokra hivatkozva.

Több mint egy évtizedes tervezés után 2020-ban kezdődött meg a Fehmarnbelt-alagút építése, és az azóta eltelt hónapokban elkészült egy ideiglenes kikötő a dán oldalon. Ez ad majd otthont annak a gyárnak, amely hamarosan megépíti az alagutat alkotó 89 masszív betonszakaszt.

Forrás: Femern A/S

Most, hogy a dániai helyszínen az ideiglenes kikötő elkészült, a projekt több más fázisa is folyamatban van, beleértve az alagútnak otthont adó tényleges árok kiásását, valamint az alagútszakaszokat építő gyár építését. Mindegyik szakasz 217 méter hosszú, 42 méter széles és 9 méter magas lesz. Egyenként 73 000 tonnát nyomnak majd, tehát olyan nehezek lesznek, mint több mint 13 000 elefánt.

“Hat gyártósorunk lesz, és a gyár három csarnokból áll majd, az első már 95%-ban elkészült” – mondja Vincentsen. A szekciókat közvetlenül a tengerfenék alatt helyezik majd el, a legmélyebb ponton mintegy 40 méterrel a tengerszint alatt, és uszályokkal és darukkal mozgatják őket a helyükre.

“A várakozások szerint az első gyártósor az év vége vagy a jövő év eleje körül lesz kész” – mondta Henrik Vincentsen, a projektért felelős állami tulajdonú dán Femern A/S vezérigazgatója.

“2024 elejére készen kell állnunk arra, hogy az első alagútelemet elmerítsük”. A szakaszok elhelyezése nagyjából három évet vesz igénybe, és a végleges átadást 2029-re tervezik.