8 tudnivaló az Északi Áramlat szivárgásainak környezeti hatásairól

A feltételezett szabotázs nagy mennyiségű metánt szabadít fel, de ez egy “kis buborék” ahhoz képest, amit világszerte naponta kibocsátanak.

Az Északi Áramlat két gázvezetékének nyilvánvaló szabotázsa a történelem egyik legsúlyosabb ipari metánbalesete lehet – mondták szerdán tudósok -, de nem jelent súlyos klímakatasztrófát. A metán – amely a szén-dioxidnál akár 80-szor erősebb üvegházhatású gáz – a Balti-tenger felszínén lévő három forró foltból szivárog a légkörbe, amelyek közül a legnagyobb a dán hadsereg szerint egy kilométer átmérőjű. Kedd este Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elítélte a “szabotázst” és az “aktív európai energetikai infrastruktúra szándékos megzavarását”.

A Politico nyolc kérdést szedett össze a lehetséges következményekről.

1. Mennyi metán volt a csővezetékekben?

Egyetlen európai kormányhivatal sem tudta biztosan megmondani, mennyi gáz volt a csövekben. A két Északi Áramlat 1 vezeték működött, bár Moszkva egy hónapja leállította a gázszállítást, és mindkettő érintett az esetben. “Feltételezhető, hogy nagy mennyiségű” gázról van szó ezekben a vezetékekben – mondta a német klíma- és gazdasági minisztérium szóvivője. Az Északi Áramlat 2 vezetékek közül csak az egyiket érte a csapás. Az nem volt üzemben, de tavaly 177 millió köbméter gázzal töltötték fel. A becslések szerint a szivárgó vezetékek teljes gázmennyisége 150 millió köbméter és 500 millió köbméter között mozog.

2. Mennyit bocsátanak ki?

Kristoffer Böttzauw, a Dán Energiaügynökség igazgatója szerdán újságíróknak elmondta, hogy szerinte a szivárgás körülbelül 14 millió tonna CO2-nak felel meg, ami Dánia éves kibocsátásának mintegy 32 százaléka. A német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint a szivárgások körülbelül 7,5 millió tonna CO2-egyenérték kibocsátásához vezetnek, ami Németország éves kibocsátásának körülbelül 1 százaléka. Az ügynökség azt is megjegyezte, hogy a csővezetékek mentén nincsenek “tömítő mechanizmusok”, “így minden valószínűség szerint a csövek teljes tartalma ki fog szivárogni”. Mivel a szivárgások közül legalább az egyik dán vizeken van, Dániának ezeket a kibocsátásokat hozzá kell majd adnia az éghajlati mérlegéhez. Az azonban nem világos, hogy a vezetékekben lévő összes gáz valóban a légkörbe kerülne-e. A metánt az óceáni baktériumok is elfogyasztják, miközben a vízoszlopon keresztül halad.

3. Mekkora méretű ez a korábbi szivárgásokhoz képest?

Az Egyesült Államokban valaha feljegyzett legnagyobb szivárgás a 2015-ös Aliso Canyon szivárgás volt, amely hónapok alatt nagyjából 90.000 tonna metánt tartalmazott. Mivel a Balti-tengerben a felső becslések szerint több mint kétszer ennyi gáz szabadulhat fel, az e heti katasztrófa “példa nélküli” lehet – mondta David McCabe, a Clean Air Task Force vezető tudósa.

4. Lesz-e ennek jelentős hatása a globális hőmérsékletre?

“A vezetékből kikerülő gáz mennyisége nyilvánvalóan nagy” – mondta Kargel. De “ez nem az a klímakatasztrófa, amire gondolnánk”. Az éves szén-dioxid-kibocsátás körülbelül 32 milliárd tonna. “Ez egy apró buborék az óceánban ahhoz a hatalmas mennyiségű, úgynevezett diffúz metánhoz képest, amelyet minden nap kibocsátunk a szénbányászat és az olajkitermelés miatt” – mondta Dave Reay, az Edinburgh-i Éghajlatváltozási Intézet ügyvezető igazgatója. Lauri Myllyvirta, a Centre for Research on Energy and Clean Air vezető elemzője szerint ez nagyjából összehasonlítható azzal a metánmennyiséggel, amely Oroszország olaj- és gázipari infrastruktúrájából szivárog ki egy adott munkahéten.

5. Érinti-e a helyi környezetet?

Amíg a gáz szivárog, a közvetlen környezete rendkívül veszélyes. Az 5 százaléknál több metánt tartalmazó levegő gyúlékony lehet – mondta Gregor Rehder -, így a robbanás veszélye valós. A metán nem mérgező gáz, de nagy koncentrációban csökkentheti a rendelkezésre álló oxigén mennyiségét. A szivárgás körül korlátozták a hajózást. Ennek oka, hogy a vízben lévő metán befolyásolhatja a felhajtóerőt, és átszakíthatja a hajótestet. A helyi környezetre és élővilágra gyakorolt hosszú távú hatások azonban nem várhatóak.

6. Mit lehet tenni?

Azt javasolták, hogy a maradék gázt ki kellene szivattyúzni, de a német gazdasági és klímavédelmi minisztérium szóvivője szerdán azt mondta, hogy ez nem lehetséges. Ha a csővezeték kiürült, “vízzel fog feltöltődni” – tette hozzá a szóvivő. “Jelenleg senki sem mehet a víz alá – a veszély túl nagy a kiszabaduló metán miatt”. Bármilyen javítás a vezeték tulajdonosának, a Nord Stream AG-nak a felelőssége lenne – közölték a németek.

7. Fel kellene gyújtaniuk?

Nem csak látványos lenne, de a gáz felgyújtásával a szivárgás globális felmelegedésre gyakorolt hatása is jelentősen csökkenne. A metán szénből és hidrogénből áll, elégetésekor szén-dioxid keletkezik, amely tonnánként 30-80-szor kevésbé melegíti a bolygót, mint a metán. A fáklyázás, ahogyan azt ismerik, a kiszabaduló metán hatásának csökkentésére szolgáló általános módszer. Pusztán éghajlati szempontból a kiszabaduló metán felgyújtásának van értelme, mondta Piers Forster, a Leedsi Egyetem Priestley Nemzetközi Éghajlatvédelmi Központjának igazgatója. De biztonsági kérdések és környezetvédelmi aggályok is adódtak az égetésből származó szennyezés miatt. “Mivel a közelben van szárazföld – különösen Bornholm lakott és turisztikailag frekventált szigete -, nem kezdenénk bele” – mondta Rehder. Egyelőre egyetlen kormány sem jelezte, hogy ezt fontolgatnák.

8. Meddig fog tartani, és mi lesz ezután?

“Várhatóan a hét végéig áramlik majd a gáz a csövekből. Ezt követően először is dán részről megpróbálunk kijutni és megvizsgálni, hogy mi az oka, és megközelíteni a csöveket, hogy megfelelően ki tudjuk vizsgálni. Ezt akkor tudjuk megtenni, ha a gázszivárgás megszűnt” – mondta a Dán Energiaügynökség igazgatója, Böttzauw a helyi médiának.