A kommunizmus él, de nem virul: Hszi lejtmenetbe helyezte Kínát?
A kormányzó Kínai Kommunista Párt 2022. október 16-án kezdődő 20. pártkongresszusát hívja össze. Nem kell nagy esélylatolgatásba bonyolódni, mivel Hszi Csin-ping várhatóan besöpri a szavazatok többségét. De mennyire élhető Kínát épített 2012 óta a Kínai Kommunista Párt főtitkára?
“Ázsiai szuperhatalom”, az “Egyesült Államok nagy kihivója” elnevezést könnyű ráaggatni Kínára, hiszen valóban olyan gazdasági és most már katonai fölénye van a világ legtöbb országával szemben, ami megkérdőjelezhetetlenné teszi az erejét és befolyását. Ugyanakkor a kommunista párt egyfajta gátja is a fejlődésnek, hiszen egy egészséges verseny a hatalomért és a vezetésért nem csak a szabadságról szól, hanem egy természetes folyamatról, ahol a versenytársak jobbak és jobbak lesznek. Nos, ez Pekingben elmaradt.
Kína nem egy demokratikus ország, és ezt a vezetőség büszkén vállalja. Ellenzéki hangok legfeljebb a párton belül vannak, igazi ellenzékről nem beszélhetünk. Hszi 2012 végi hatalomra kerülése óta eltelt 10 évben a hatóságok számos kormánykritikust bebörtönöztek, súlyosan korlátozták a szólásszabadságot, és tömeges megfigyelési technológiát vetettek be a polgárok megfigyelésére és ellenőrzésére.
Emlékezhetünk, hogy Hongkongban a kormány 2020-ban drákói nemzetbiztonsági törvényeket vezetett be, és szisztematikusan felszámolta a város szabadságjogait. Mindezek megnehezítették a polgárok számára, hogy felelősségre vonják a kormányt, és gyakorlatilag nincs lehetőségük arra, hogy részt vegyenek a kormányzati döntéshozatalban, írja a Human Rights Watch.
“Zéró Covid”
Hszi önkényuralmának egyik legfontosabb példája, hogy még akkor is, amikor a Covid-19 hatékony terápiái és vakcinái elérhetővé váltak, a kínai kormány megduplázta a Covid-19 korlátozását, és a visszaélésszerű “zéró Covid” politika keretében több százmillió embert érintő, kiszámíthatatlan zárlatokat vezetett be.
A Yunnan tartományban található Ruili határvárosban a lakosok 2021 márciusától 2022 áprilisáig 7 különálló lezárást szenvedtek el, és 119 napot töltöttek otthonukban, kivéve a kötelező Covid-teszteket. Sanghajban, a 25 millió lakosú kereskedelmi központban a lakosok március és május között hasonlóan szigorú zárlatot vészeltek át. A 21 millió lakosú Csengtuban szeptemberben 2 hétre zárták le a lakásokat. Októberben a hszincsiangi hatóságok megtiltották a lakosoknak, hogy elhagyják a régiót hetekkel a legutóbbi lezárás után, amely több mint egy hónapig tartott Hsziang egyes részein. Lhászában a hatóságok augusztus óta szigorú zárlatot rendeltek el.
A drákói intézkedések akadályozták az emberek egészségügyi ellátáshoz, élelmiszerhez és más életszükségleti cikkekhez való hozzáférését. Ismeretlen számú ember halt meg, miután nem kaptak orvosi kezelést nem koronavírussal kapcsolatos betegségeik miatt. Néhányan a tömeges karanténhelyszínekről vagy a lezárt lakóépületekből ugrottak a halálba.
A nemzetközi emberi jogi törvények értelmében a kormányok kötelesek biztosítani az emberek szociális biztonsághoz és megfelelő életszínvonalhoz való jogát, ami azt jelenti, hogy a megfelelő élelemhez és táplálkozáshoz, egészséghez és jóléthez, vízhez és higiéniához, valamint lakhatáshoz való jog védelmet élvez, és mindenki méltósággal élhet. A kínai kormánynak egyenlő hozzáférést kell biztosítania ezekhez a jogokhoz mindenki számára, nemi, faji, etnikai, életkori vagy fogyatékossági alapon történő megkülönböztetés nélkül.
Covid és a gazdasági helyzet
A zárlatok gazdasági károkat is okoztak, mivel a vállalkozások létszámcsökkentésre vagy bezárásra kényszerültek, csökkentve a munkahelyeket és a béreket. Mindazonáltal kevés jele van annak, hogy a hatóságok feloldanák az olyan korlátozásokat, mint a zárlatok és a meghosszabbított karantén.
Júliusban a 16 és 24 év közötti fiatalok munkanélküliségi rátája Kínában rekordmagas, 20 százalékos volt. A Nemzeti Statisztikai Hivatal bejelentését, miszerint 2021-re 200 millióra emelkedik a “rugalmas foglalkoztatású” munkavállalók száma, széles körben kritikát fogalmaztak meg a vezetéssel szemben.
Hszi kiszámíthatatlan Covid-19 politikájának hatása miatt a már most is bizonytalan gazdasági helyzetben lévők gazdasági és szociális jogai veszélyben vannak, hiszen a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek és a megkülönböztetés miatt gyakran jobban ki vannak téve a pénzügyi sokkoknak.
A “gig”-gazdaságban dolgozók általában nem kötnek hivatalos munkaszerződést, és sok munkáltató nem fizet helyettük társadalombiztosítási járulékot, noha ezt törvény írja elő. A vállalatok ritkán szembesülnek büntetéssel, ha nem fizetik meg ezeket a befizetéseket, mivel a helyi hatóságok sokáig gazdasági fejlesztési megfontolásoktól vezérelve kerülték a kötelezettségszegések kivizsgálását.
2021-ben mindössze 6,1 millió munkavállalónak fizettek munkanélküli segélyt, miközben a hivatalos városi munkanélküliek száma körülbelül 24 millió, és ebben nincs benne az a több tízmillió munkavállaló, aki a világjárvány miatt alulfoglalkoztatott vagy fizetés nélküli szabadságon volt.
A lezárások nagyon komoly gondokat okoztak nem csak a gazdaságban, hanem a civil lakosság körében. Kína-szerte számos ember osztott meg a közösségi médiában történeteket arról, hogy az anyagi nehézségek miatt nem jutnak élelmiszerhez, gyógyszerekhez és más szükséges dolgokhoz. Sokan elvesztették munkájukat a járvány miatt, miközben a zárlatok miatt a zöldségek és más élelmiszerek árai is felmentek.
Augusztusban egy ételkiszállító sofőr leszúrta magát a kiszállítási központja előtt, hogy tiltakozzon az ellen, hogy megbírságolták, miután felmondott, és kérte a ki nem fizetett bérét az Ele.me-től, az egyik legnagyobb ételkiszállító cégtől.
Szeptemberben, amikor Csengtuban több eset felderítése után lezárás lépett életbe, egy 16 éves lányt találtak a biztonsági kamera felvételein, aki ellopta szomszédja ételkiszállítását. Kiderült, hogy azért nem volt pénze, mert az internetkávézó, ahol dolgozott, kénytelen volt bezárni, és nem kapott fizetést a korábbi munkájáért.
Egy férfi, aki állítólag napok óta nem evett, mert nem volt munkája és pénze, elájult, miközben sorban állt a Covid-teszthez.
Bár az ilyen esetek a közösségi médián keresztül széles körben ismertté válnak, az egyre erősödő internetes cenzúra miatt ezek valószínűleg csak egy kis mintája a sokkal szélesebb körben elterjedt tapasztalatoknak.
Kína gazdasági visszaesése az amúgy is súlyosan korlátozott polgári és politikai jogok romlásához vezet, mivel a hatóságok az online és offline tiltakozásokra még több cenzúrával, önkényes letartóztatásokkal és elnyomással reagálnak. Júniusban a henani hatóságok megverték azokat a bankbetéteseket, akik megpróbálták kivenni megtakarításaikat a készpénzválságba került bankokból. A hatóságok a tüntetők Covid-19 egészségügyi kód alkalmazásával is babráltak, hogy korlátozzák mozgásukat. Szeptemberben a hatóságok a Kína-ASEAN Egészségügyi Együttműködési Fórum élő közvetítésének közepette lezárták az online hozzászólási lehetőséget, miután elárasztották a Guangxi tartományban található Dongxing város lakosainak segélykérései.
Kulturális üldözés
A hatóságok kulturális üldözése, egymillió ujgur és más török muszlim önkényes fogva tartása és egyéb visszaélések 2017 óta emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülnek. Itt írtunk erről: Emberiség elleni bűncselekményekkel vádolják Kínát, szankciók jöhetnek
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/04/kina-szamara-ki-az-ertekesebb-nyugat-vagy-oroszorszag/” ][/hm_embed]
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Bemutatta a NASA az új műholdakat, amelyekkel a gravitációs hullámok nyomába ered
A kék bálna, amelyből 26 évvel halála után is szivárog az olaj
Mely fajok lennének képesek átvészelni egy nukleáris háborút?
Elveszett, 18. századi gyarmati kolóniát fedeztek fel az Amazonas
Egy tanulmány szerint a kereket a Kárpátokban találhatták fel 6 ezer éve
Megtalálták az eddigi legkisebb dinoszaurusztojásokat