Irán fenyeget, visszavágna az EU-nak, ha szankciókat kapna

Teherán jelezte, hogy reagálni fog a tüntetésekkel kapcsolatos bármilyen uniós intézkedésre, de nem árulta el az ellenintézkedések jellegét.

Irán és az Európai Unió a ütközőpályán van a tekintetben, hogy a blokk szankciókat készül bevezetni, amelyek célja Teherán megbüntetése a tüntetések elnyomása miatt, írja az Al-jazeera.

Az európai tisztviselők állítólag készen állnak arra, hogy az iráni tisztviselők és szervezetek elleni emberi jogi szankciókat véglegesítsék a külügyminiszterek hétfői luxembourgi találkozóján.

Irán egyértelműen jelezte, hogy nem fogja tétlenül nézni, ha a blokk az Egyesült Államokhoz, Nagy-Britanniához és Kanadához csatlakozva szankciókat vezet be. Hoszein Amirabdollahian külügyminiszter a héten telefonon több európai külügyminisztert is “kölcsönös fellépésre” figyelmeztetett.

“Egyes országok intervenciós megjegyzésekben tiltakozásnak tekintik a zavargásokat és a terrorista akciókat, amelyek valójában felbujtják a zavargókat és a terroristákat” – mondta az iráni diplomata portugál kollégájának, João Gomes Cravinhónak legutóbbi, pénteken késő este folytatott telefonbeszélgetésében.

A Politico című amerikai lap a hét elején arról számolt be, hogy Teherán magánjelleggel is figyelmeztette a blokkot, levelet küldött az EU nagyköveteinek és Josep Borrell külügyi vezetőnek, hogy figyelmeztessen az esetleges szankciók “az iráni-európai kapcsolatokra gyakorolt káros hatására”.

Mivel tudna Irán előrukkolni?

Az európai tisztviselők azonban ez nem zavarja. A francia külügyminiszter, Catherine Colonna a hét elején szintén beszélt Amirabdollahian-nal. Azt mondta a francia politikusoknak, hogy a szankciókat “az Irán által gyakorolt nyomás ellenére, hogy álláspontunkat beavatkozásnak minősítsék”, tovább fogják vinni.

Erre azért került sor, mert az EU 2021 áprilisa óta közvetít Teherán és Washington között a 2015-ös atomalku visszaállítására irányuló erőfeszítéseikben. Ezt a szerződést az utóbbi 2018-ban egyoldalúan felmondta. A tárgyalások az előrelépés hiánya, a közelgő amerikai félidős választások és most az iráni tüntetések miatt egyre valószínűtlenebbé válik az áttörés, legalábbis rövid távon.

A tiltakozások fokozatosan törtek ki Irán-szerte Mahsa Amini, egy 22 éves nő szeptember 16-i halála után. Aminit az iráni erkölcsrendészet letartóztatta, mert nem megfelelő hidzsábot viselt. A rendőrök erőszakos viselkedése miatt három napnyi kóma után halt meg, miután szívrohamot kapott egy teheráni “átnevelő” központban.

Az orvosszakértő zárójelentése, amelyet a parlament is támogatott, azt állította, hogy a nőt nem érte semmilyen ütés a fején vagy létfontosságú szerveken, és Amini halálát egy nyolcéves korában végrehajtott agydaganatos műtét után kialakult állapotoknak tulajdonította. Családja azt mondta, hogy a rendőrségi őrizetben történt bántalmazásra gyanakodnak.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/15/putyin-egyaltalan-nem-bantam-meg-az-offenziva-meginditasat/” ][/hm_embed]