Alig kezdődött el a kínai kommunista kongresszus, máris repkednek a kemény kijelentések

Hszi Csin-ping méltatta Hongkong autonómiájának szétverését, és a kommunista párt kongresszusát megnyitó beszédében arra figyelmeztette Tajvant, hogy a „történelem kerekei” Peking felé fordulnak, és megígérte, hogy átveszi az irányítást a szigetország felett.

Az ötéves kínai politikai ciklus legfontosabb eseményén várhatóan Hszi újabb ötéves mandátumot kap majd, és megerősíti pozícióját Mao Ce-tung óta a legerősebb vezetőként.

A kínai elnök közel kétórás beszéde a küldöttekhez, ritka, bár eléggé átláthatatlan bepillantást engedett az országgal kapcsolatos terveibe. Azt sugallta, hogy Kína irányvonala – amelyet növekvő társadalmi kontroll, regionális agresszió és a nyugattal való rivalizálás jellemez – valószínűleg az eddigiekhez hasonlóan fog folytatódni.

Elmondta, hogy az ország az elmúlt öt évben növelte globális befolyását, és óva intett a külföldi beavatkozástól a Tajvannal kapcsolatos vitába. Egyetlen országot sem említett név szerint, de elég egyértelmű volt, hogy kire gondol, tekintve, hogy az ügy miatt (is) rendkívül feszült a viszonya az Egyesült Államokkal.

Üdvözölte a hongkongi demokráciapárti mozgalom leküzdését, melyet olyan nemzetbiztonsági törvények bevezetésével értek el, amelyek gyakorlatilag kriminalizálják az ellenvéleményt. Az akciók helyreállították a rendet, és „jobbra fordultak a dolgok a régióban” – mondta Hszi.

Sok tajvani úgy tekint a Hongkong elleni erőszakos fellépésre, mint a komor jövőre való figyelmeztetésre, amennyiben Peking uralma alá kerülne a sziget. A kínai kommunisták régóta azt vallják, hogy Tajvant – amelyről a KKP azt állítja, hogy Kína tartománya – „újra kell egyesíteni” a szárazföldi területekkel, és ez áll Hszi Kína „nemzeti megfiatalítására” irányuló tervének középpontjában.

„A történelem kerekei továbbgördülnek az újraegyesítés és a nagy kínai nemzet megfiatalítása felé. A teljes újraegyesítést meg kell valósítani, és ez kétségtelenül megvalósítható” – mondta Hszi vasárnap, a beszéd legerősebb tapsát kiváltva.

„Továbbra is a legnagyobb őszinteséggel és a legnagyobb erőfeszítéssel törekszünk a békés újraegyesítésre, de soha nem ígérjük meg, hogy lemondunk az erőszak alkalmazásáról, és fenntartjuk a lehetőséget minden szükséges intézkedés megtételére.”

Tajvan kormánya azt állítja, hogy szuverén nemzet, amelynek nem kell függetlenségét kinyilvánítania, és lakosságának egyre nagyobb része utasítja el a kínai uralom gondolatát.

Az elemzők szerint szokatlanul erős beszédben Hszi hangsúlyozta, hogy a „tajvani kérdés” a kínaiak ügye, és többször kifogásolta a külföldi beavatkozást.

A szigorú zéró Covid-politika, amely jórészt teljesen elszigetelte Kínát a világtól, szintén érvényben marad. Hszi megvédte a keményvonalas megközelítését, mondván, hogy „az embereket és az életüket mindenek fölé helyezi”.

A pártkongresszuson hivatalosan mintegy 2.000 küldött vesz részt, akik a Kínai Kommunista Párt 100 millió tagját képviselik, hogy megvitassák az elmúlt öt évet és a következő fél évtized jövőjét.

Valójában a küldötteknek nagyrészt annyi a feladatuk, hogy rábólintsanak a vezetőség döntéseire, amelyeket az előző hetekben, hónapokban zárt ajtók mögött hoztak.

Hszi beszédében, amelynek egy része a hivatalos „munkajelentésből” állt, méltatta a KKP eredményeit a szélsőséges szegénység felszámolása, a világ legnagyobb egészségügyi és szociális jóléti rendszereinek működtetése, a zöld energia előmozdítása, a politikai korrupció elleni küzdelem és a Covid-19 terjedése elleni küzdelem terén.

Szung Wen-ti, az Ausztrál Nemzeti Egyetem politológusa szerint Hszi Tajvannal kapcsolatos megjegyzései tólzottan optimistának tekinthetők.

„Súlyos a „kell” és a „kötelező”, de meglehetősen kétértelmű a „hogyan” – mondta Szung a Guardiannek.

„A „hogyan” hiánya annak a jele, hogy meg akarja őrizni a politikai rugalmasságot, és nem akar visszafordíthatatlanul elkötelezni magát egy különösen ellenséges út mellett.

Szung szerint a konkrétumok kihagyása annak a jele, hogy az elmúlt hónapok eszkalációja ellenére Hszii „még mindig nem kívánja, hogy saját idővonalát megzavarja a tajvani kérdés nemzetközivé válása”.

Hszi uralmát az emberi jogok megsértésének és a vallási és etnikai kisebbségekkel szembeni szigorítások nemzetközi elítélése jellemezte Hszincsiangban (az Ujgur Autonóm Terület), Tibetben és Belső-Mongóliában. Kijelentette, hogy a párt „elkötelezett marad azon elv mellett, hogy a kínai vallásoknak kínai orientációjúaknak kell lenniük”, ami arra utal, hogy kicsi az esély a nyomás feloldására.

Hszi beszédében szót ejtett a konszenzusos uralkodás gondolatáról, és azt mondta a küldötteknek: „El kell fogadnunk az emberek kritikáját.”

Valójában Pekinget és az egész országot szigorú biztonsági szabályok szerint zárták le, hogy megakadályozzák a kongresszus megzavarását. Minden pekingi hídon biztonsági őrök állomásoztak, miután a múlt héten egy magányos tüntető Hszi-ellenes transzparenseket akasztott egy pekingi felüljáróra. Az élet teljesen korlátok közé van szorítva, mint ahogy a média is. Az embereket kitiltják a kínai közösségi oldalról, pusztán azért, mert képeket osztanak meg egy tüntetésről – írja a Wall Street Journal.

„Mivel a WeChat a mindennapok szerves részét képezi Kínában, ez a büntetés az elkövető kezének levágásának digitális megfelelője. Nehéz elképzelni hatékonyabb eszközt az öncenzúra kikényszerítésére” – mondta Anthony Dapiran hongkongi ügyvéd és aktivista a Twitteren.

Ez a pártkongresszus az első a pártvezetőkre vonatkozó mandátumkorlátok megszüntetése óta, így lehetővé téve Hszi számára, hogy „életre szóló vezető maradjon”.

Ezen a héten további alkotmányos változások várhatók, amelyek elmélyítik hatalmát és pozícióját a párton belül, beleértve a KKP „magjának” és elképzeléseinek a párt alapideológiájaként való rögzítését. A vezetői beosztásokon belüli átrendeződések várhatóan felemelik Hszi közeli, hűséges szövetségeseit.

Érdemes elolvasniTörténelmet írhat a kínai elnök a közelgő kongresszuson