Miért nem része Románia és Bulgária Schengennek?

Mióta 1985-ben egy luxemburgi kisvárosban aláírták a schengeni egyezményt, a térség az európai integráció egyik legemblematikusabb és legkézzelfoghatóbb eredményévé vált: egész generációk szoktak hozzá, hogy útlevél és határellenőrzés nélkül utazhatnak a határokon át.

Bár Schengen eredetileg az Európai Unióval párhuzamosan jött létre, végül beépült a tömb jogszabályai közé, és ma az egységes piacot támogató központi pillérként működik – írja az Euronews. Az övezet jelenleg 26 országot – köztük 22 uniós országot – és közel 420 millió polgárt foglal magában. Néhány uniós ország azonban még nem élvezheti az útlevélmentes utazás előnyeit.

Bulgária és Románia

Közéjük tartozik Bulgária és Románia. A két ország 2007-ben csatlakozott az EU-hoz, azóta pedig arra vár, hogy Schengenbe is beléphessen. A két csatlakozási kérelem sosem lett volna egyszerű, de több mint egy évtizednyi várakozás után már igencsak frusztrált a két ország.

A schengeni csatlakozás többek között a közös szabályok alkalmazását, a külső határok megfelelő igazgatását, a biztonsági információk megosztását és a hatékony rendőrségi együttműködést követeli meg. A két kormány ragaszkodik ahhoz, hogy már évekkel ezelőtt teljesítették a szükséges kritériumokat. Tavaly nyáron még a schengeni közös vízumrendszerhez is csatlakoztak, a határaikon végzett ellenőrzések ellenére, mint csak megfigyelésre jogosult résztvevők.

Az EB és az EP támogatja az országok csatlakozását

Az Európai Bizottság és az Európai Parlament egyértelműen az ő oldalukon áll: a végrehajtó hatalom többször is megerősítette, hogy a jelöltek minden technikai feltételt teljesítettek, míg az európai parlamenti képviselők diszkriminatívnak ítélték a kizárásukat.

Bulgária és Románia olyannyira meg van győződve felkészültségéről, hogy szakértői küldöttséget hívtak meg, hogy látogasson el országukba, és végezzen további értékelést. Egy akadály azonban továbbra is fennáll: a politika. A végső zöld lámpát az Európai Tanácsnak kell megadnia, amely a 27 uniós tagállam minisztereit tömöríti. Az új schengeni tagok jóváhagyását egyhangúsággal kell jóváhagyni, ami azt jelenti, hogy egyetlen “nem” gyakorlatilag befagyaszthatja az egész folyamatot.

2011-ben a jelentések szerint Franciaország, Németország, Finnország, Svédország, Hollandia, Belgium és Svédország ellenezte a kettős pályázatot a korrupcióval, a szervezett bűnözéssel és az igazságügyi reformokkal kapcsolatos aggályok miatt. A következő években a kérdés többször is előtérbe került, aztán pedig visszaszorult A 2015-ös migrációs válság tovább csökkentette a felvételhez fűzött reményeket.

A tagállamok, akik támogatják  a csatlakozást

Az év elején Emmanuel Macron francia elnök megnyitotta az ajtót Bulgária és Románia csatlakozása előtt, miközben bemutatta az útlevélmentes övezet reformjára vonatkozó terveit, többek között egy miniszteri szintű Schengeni Tanács felállításával, amely válsághelyzetekben felgyorsítaná a közös fellépést. “Meg kell reformálnunk Schengent” – mondta Macron februárban. “Nem lehet szabad mozgás, ha nem ellenőrizzük a külső határainkat”.

Hónapokkal később, augusztusban Olaf Scholz német kancellár támogatását fejezte ki, és nyilvánosan ígéretet tett arra, hogy azon fog dolgozni, hogy Románia és Bulgária “teljes jogú taggá váljon”. Ez nem mellesleg a még meglévő hiányosságok megszüntetését jelenti” – mondta Scholz egy prágai közönség előtt.

Huzavona

Októberben az Európai Parlament új határozatot fogadott el – 2011 óta az ötödik ilyen jellegűt -, amelyben nyomást gyakorolt a politikusokra, hogy hagyják jóvá Bulgária és Románia azonnali felvételét. A Parlament “megdöbbentőnek tartja, hogy a Tanács az azóta eltelt 11 év alatt nem hozott határozatot” – írták a törvényhozók a szövegben, amely nem volt jogilag kötelező erejű.

Alig néhány nappal később azonban a holland parlament elfogadta saját állásfoglalását, amelyben arra szólította fel Mark Rutte miniszterelnök kormányát, hogy vétózza meg a két kérelmet a további vizsgálatok lefolytatásáig. A holland törvényhozók azzal érveltek, hogy a korrupció és a szervezett bűnözés elterjedtsége Bulgáriában és Romániában “kockázatot jelent Hollandia és az egész schengeni térség biztonságára”.

“Mi azt mondjuk, hogy minden országnak, amely megfelel a feltételeknek, csatlakoznia kell a schengeni térséghez” – mondta Rutte nemrégiben Bukarestben tett látogatása során. Bulgária és Románia a mai napig az úgynevezett Együttműködési és Ellenőrzési Mechanizmus (Cooperation and Verification Mechanism , CVM) hatálya alatt áll, amely egy 2007-ben indított folyamat. Az eljárás értékeli az igazságszolgáltatási rendszerrel, a korrupció elleni küzdelemmel és – Bulgária esetében – a korrupció és a pénzmosás elleni küzdelemmel kapcsolatos reformok bevezetését.

Magyarország és Görögország is vékony jégen táncol, mégis schengeni tagok

A Transparency International által minden évben közzétett Korrupció Érzékelési Indexen ezek az országok állnak a legalacsonyabb helyen az EU tagállamai között, bár pontszámuk nem sokkal marad el Magyarország és Görögország, két schengeni tagország eredményeitől.

A cseh elnökség, amely jelenleg az EU Tanácsának soros elnökségét tölti be, és amelynek feladata a viták irányítása, a schengeni bővítést az egyik legfontosabb prioritásává tette. Az óra azonban ketyeg: a következő – és valószínűleg utolsó – alkalom, hogy Prága szavazásra bocsássa a régóta húzódó kérdést, december 9-én lesz, amikor a tervek szerint az igazságügyi és belügyminiszterek találkoznak.

Csak egyhangú jóváhagyással lehet eltörölni az ellenőrzéseket minden belső határon. “Félreértés ne essék: az [uniós tanácsi] szavazásnak erős politikai vetülete van” – mondta Klaus Johannis román elnök a Mark Ruttéval való találkozó után. “Ez nem rossz, egyszerűen így működik az Unió”.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/24/csak-megtevesztesbol-vonulnak-ki-az-oroszok-herszonbol/” ][/hm_embed]