A tizenévesek agya másképp fejlődik attól függően, hogy mikor aktívak

A tizenévesek sokszor időtlen időkig is képesek fennmaradni, akár iskolanapokon is. Ennek ezer és egy oka lehet, álmatlanság, stressz, akár hirtelen összecsapott házifeladat. Többségük számára nem olyan fontos a pihentető alvás, mint a felnőtteknek .

A Science Alert kutatása megmutatja, mi történik a tinédzserek agyával és viselkedésével, évekkel azután, hogy “éjszakai baglyokká” váltak. Megállapították, hogy az alvásmintázat ilyen irányú változása megnöveli a viselkedési problémák és a későbbi serdülőkori agyfejlődés késleltetésének kockázatát.

De nem minden hír rossz az éjszakai baglyok számára.

Az emberek alvási szokásai a tinédzserkorban megváltoznak. A tinédzserek tovább maradnak ébren, később alszanak el, és másnap is elalszanak. Sok tinédzser reggeli pacsirtából helyett éjszakai bagollyá változik. Később este produktívabbnak és éberebbnek érzik magukat, inkább később fekszenek le, és másnap később ébrednek.

Ez az “estiség” felé való elmozdulás ütközhet a tizenévesek iskolai és munkahelyi életével. A krónikus alváshiány, amely az ilyen nem megfelelő alvási időbeosztás miatt következik be, magyarázatot adhat arra, hogy az éjszakai baglyoknál nagyobb az érzelmi és viselkedési problémák kockázata, mint a reggeli pacsirtáknál.

Az alvás a kulcs

Az új kutatások azt is jelzik, hogy a reggeli pacsirták és az éjszakai baglyok agyszerkezete eltérő. Ez magában foglalja a szürke és a fehérállomány különbségeit, amelyek a memória, az érzelmi jólét, a figyelem és az empátia terén mutatkozó eltérésekkel hozhatók összefüggésbe.

Ezen összefüggések ellenére nem világos, hogyan alakulhat ki ez a kapcsolat. Vajon az éjszakai baglyoknak lenni növeli a későbbi érzelmi és viselkedési problémák kockázatát? Vagy az érzelmi és viselkedési problémák vezetnek ahhoz, hogy valaki inkább éjszakai bagoly legyen?

Ami történt

Több mint 200 tizenévest és szüleiket kértük meg, hogy töltsenek ki egy sor kérdőívet a tizenévesek alvási preferenciáiról, valamint érzelmi és viselkedési jólétéről. A résztvevők a következő hét évben többször megismételték ezeket a kérdőíveket. A tizenévesek két agyi vizsgálatot is végeztek, több év különbséggel, hogy megvizsgálják agyuk fejlődését. A kutatás a fehérállomány – az agy kötőszövete, amely lehetővé teszi az agyunk számára az információfeldolgozást és a hatékony működést – szerkezetében bekövetkezett változások feltérképezésére összpontosított. Korábbi kutatások szerint a reggeli pacsirták és az éjszakai baglyok fehérállományának szerkezete különbözik. Viszont ez a tanulmány az első, amely azt vizsgálja, hogy az alvási preferenciák változásai hogyan befolyásolhatják a fehérállomány idővel történő növekedését.

Amit találtak

Azok a tinédzserek, akik a korai serdülőkorban (12-13 éves koruk körül) váltak éjszakai bagollyá, több évvel később nagyobb valószínűséggel küzdöttek viselkedési problémákkal. Ezek közé tartozott az agresszió, a szabályok megszegése és az antiszociális viselkedés. Nem növekedtek azonban az érzelmi problémák, például a szorongás vagy a rossz hangulat kockázata. A kutatás azt is kimutatta, hogy azoknál a tizenéveseknél, akik éjszakai bagolyokká váltak, más volt az agyfejlődés üteme, mint azoknál a tizenéveseknél, akik reggeli pacsirták maradtak. Mint kiderült, az éjszakai baglyok fehérállománya nem növekedett ugyanolyan mértékben, mint a reggeli pacsirtáké.

A következtetések

Ezek az eredmények a korábbi kutatásokra épülnek, amelyek a reggeli pacsirták és az éjszakai baglyok agyszerkezetének különbségeit mutatták ki. Emellett korábbi kutatásokra is építenek, amelyek szerint ezek a változások a tinédzserkorban alakulhatnak ki. Fontos, hogy az éjszakai bagollyá válás növeli a viselkedési problémák és a késleltetett agyi fejlődés kockázatát a későbbi serdülőkorban.

Jó hírek

Nem minden hír rossz az éjszakai baglyok számára. Ahogy a kutatásokból kiderül, a reggeli pacsirták és az éjszakai baglyok preferenciái nem kőbe vésettek. A kutatások azt mutatják, hogy módosíthatjuk alvási preferenciáinkat és szokásainkat. Például a fénynek (még a mesterséges fénynek is) való kitettség megváltoztatja a napi ritmusunkat, ami befolyásolhatja az alvási preferenciáinkat. Tehát az erős fényeknek és képernyőknek való késő esti kitettség minimalizálása lehet az egyik módja annak, hogy módosítsuk az alvási preferenciáinkat és az alvás iránti vágyunkat.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/11/07/a-nap-cukisaga-nezegessen-labdazo-mehecskeket/” ][/hm_embed]