Képek Szíriából: magyar régészek is kutattak a keresztes kor leghíresebb erődjében

Pázmány Régészettudományi Intézet és a Szíriai Régészeti Főigazgatóság Szíriai-Magyar Régészeti Missziója 2022. október-novemberben is sikeres szezont zárt, írják az intézet Facebook oldalán.

A magyar-szír és libanoni kollégákból és hallgatókból álló kutatócsoportok a megszokott módon két részre válva párhuzamosan végezték a régészeti és dokumentációs munkákat a keresztes kor leghíresebb erődjében, a Crac des Chevaliers-ben, valamint a szintén a Johannita Lovagrend által épített Margat várában.

Az ásatások mellett az elmúlt több mint másfél évtizednyi feltárásokon előkerült tengernyi lelet dokumentációja, feldolgozása és restaurálása is rendületlenül haladt előre. A kerámia mellett a fő figyelem ebben a szezonban a középkori fegyverleletekre és a legutóbbi szezonban előkerült, ezüstérmekből álló kincsleletre összpontosult.

Végeztek a Crac vártemplomában a középkori falképek stabilizálásának első fázisával, és a falképek vizsgálata ismét érintette Margatot is. Ipari alpinista szaktudással és felszereléssel rendelkező doktori hallgatók tovább folytatták Margat falain a középkori hajítógépek és egyéb kézilőfegyverek becsapódásainak tanulmányozását.

Szokás szerint nem csak a két várban fordultak meg magyar régészek ebben a szezonban, de Aleppó, Damaszkusz, Homsz városai mellett a Közel-Kelet legteljesebb középkori freskóciklusával rendelkező Szent Mózes kolostorban és az Anti-Libanon lábainál fekvő Qára kolostorában is. Az UNESCO világörökségi helyszín Crac des Chevaliers-ben végzett munkák eddigi eredményekről hamarosan könyv formájában terveznek beszámolni.

Ahogy a bejegyzésben is kiemelik, a magyar régészek nagyon hálásak a szír kollegák és a helyi lakosok, barátok páratlan vendégszeretetét. A munka pedig 2023-ban rendületlenül folytatódik tovább.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2022/10/30/regeszeti-szenzacio-bronzkori-leletekre-bukkantak-a-jaszsagban/” ][/hm_embed]

További képek: