A Szahara szeme, amely egyenesen az égboltra néz

Fentről nézve a Szahara szeme úgy néz ki, mint egy hatalmas becsapódási kráter a mauritániai Szahara-sivatag közepén. Az 50 kilométer átmérőjű, egyenletes hullámok sorozatából álló, kráterszerű anomália valójában teljesen földi eredetű.

Ezt a látványos ősi geológiai képződményt az 1960-as években a Gemini-űrhajósok használták tájékozódási pontként. A geológusok kezdetben úgy vélték, hogy a Szahara szeme, más néven a Richat-struktúra egy hatalmas becsapódási kráter. A központi kupolát alkotó üledékes kőzet további vizsgálatai azonban a képződményt a késő proterozoikumra, 1 milliárd és 542 millió évvel ezelőttre datálták.

Érdemes megjegyezni, hogy egyesek még mindig úgy vélik, hogy az építmény valójában Atlantisz elveszett városának maradványai, mivel kör alakja állítólag hasonlít a Platón által leírt földhöz – de reálisan nézve erre kevés esély van.

Nem földönkívüli eredetű

A struktúra valószínűleg egy “hajtogatásnak” nevezett folyamat során alakult ki, és egy úgynevezett szimmetrikus antiklinális alakzatot hozott létre. A hajtogatás akkor következik be, amikor a két oldalról ható tektonikus erők összenyomják az üledékes kőzetet – ha a kőzet hideg és törékeny, akkor törik, de ha elég meleg, akkor hajtássá alakul. A felfelé irányuló redőket antiklinálisnak, míg a lefelé irányuló redőket szinklinálisnak nevezzük.

A Journal of African Earth Sciences című folyóiratban 2014-ben megjelent tanulmányukban azonban a kutatók egy teljesen más képződési magyarázatot javasoltak a Szemre. A vulkanikus kőzet jelenléte állítólag arra utal, hogy az olvadt kőzet a felszínre nyomódott, ami a kupolaformát okozta, mielőtt a ma látható gyűrűkké erodálódott volna. A tanulmány szerint a szuperkontinens Pangea szétválása szerepet játszhatott ezekben a vulkanikus képződményekben és a tektonikus eltolódásokban.

A szerkezetet üledékes és vulkáni kőzetek keveréke alkotja. A szerkezet felszínén végbemenő erózió finom szemcsés riolit és durva kristályos gabbro kőzeteket tár fel, amelyek hidrotermális átalakuláson mentek keresztül. A gyűrűkben található kőzettípusok különböző sebességgel erodálódnak, így a felszínen különböző színű minták alakulnak ki. Az üledékes kőzetek megabreccia nevű, nagyméretű, éles szögű töredékei is hozzájárulnak a képződményt alkotó kavargó, színes egyenetlenségekhez.

A kupola központjában egy mészkő-dolomit polc található, kilométeres breccsákkal, gyűrűs gócokkal és lúgos vulkáni kőzetekkel. A Szem összetett geológiai szerkezete felfedezése óta fejtörést okoz és érdekli a geológusokat, és még mindig széles körben a világ egyik leglenyűgözőbb geológiai képződményének tartják. Mint ilyen, 2022-ben a Nemzetközi Földtani Tudományos Unió (IUGS) által elismert első 100 geológiai örökségi helyszín egyike lett.

Hatalmas mérete miatt a Szahara szeme leginkább nagy magasságból, főleg az űrből látható. Így egyelőre a műholdképekre kell hagyatkoznunk, hogy teljes pompájában gyönyörködhessünk.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/21/mit-keres-egy-csapat-szamuraj-a-szfinx-elott-1864-ben/” ][/hm_embed]

Source: IFLScience