A csecsenek azon kevés etnikai csoport közé tartoznak, amelyek az ukrajnai háború mindkét oldalán harcolnak.
Az ukrán csapatok oldalán harcolók között vannak Vlagyimir Putyin orosz elnök legrégebbi és legádázabb ellenségei – a hazájukban vívott háborúk veteránjai és a Moszkva által keresett szeparatisták. Néhányan Kijev oldalán a háború kezdeti szakasza, 2014 óta. Ugyanakkor Oroszország a Kremlhez hű csecseneket használta fel arra, hogy fegyelmezzék, sőt állítólag ki is végezték a másként gondolkodó katonákat, valamint megfélemlítsék az ukrajnai civileket.
De mit keresnek a csecsenek Ukrajnában? Miért háborúznak? És milyen hatásuk van a harctéren – és azon kívül?
Csecsenföld Dél-Oroszország nyugtalan része a Kaukázus régióban. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után a főként muszlim lakossága megpróbált elszakadni és saját államot alapítani. Ez két szörnyű háborúhoz vezetett a 90-es években, amelyek azzal végződtek, hogy Moszkva átvette az ellenőrzést Csecsenföld felett.
A szakértők szerint azok a csecsenek háborúznak ma Ukrajnában Oroszországért, akik az 1999 és 2009 közötti második csecsen háború idején Moszkvával szövetkeztek saját népük lázadásának leverésére. Azóta a félautonóm csecsen köztársaság biztonsági erőiként működnek, vasmarokkal irányítják a lakosságot, elnyomják a szeparatista lázadókat és az iszlamistákat, akik esetleg ismét megpróbálnak szembeszállni Moszkvával.
“Az orosz rezsim adoptálta őket” – mondja Jean-Francois Ratelle, az Ottawai Egyetem adjunktusa, aki a csecsen konfliktusra szakosodott. “Fegyvereket, munkát és dollármilliárdokat kaptak az államtól”. Az Oroszország zászlaja alatt harcoló csecsen férfiakat kadirovistáknak nevezik, a Csecsen Köztársaság vezetőjének, Ramzan Kadirovnak az apja után, akit gyakran “Putyin veszett kutyájaként” emlegetnek.
Ramzan az apjától, Akhmad Kadirovtól örökölte a pozíciót, aki eredetileg dzsihádot hirdetett Moszkva ellen az első csecsen háború idején. Az 1999-es második csecsen konfliktus idejére mind Ahmad – akit köpönyegforgatónak tartanak –, mind Ramzan – aki apja személyes sofőrjeként és testőreként szolgált – átállt az orosz oldalra. A milíciát azóta is az orosz biztonsági szolgálat, az FSZB támogatja.
“Olyanok, mint a személyes hadserege” – mondta Harold Chambers, egy észak-kaukázusi elemző az Euronewsnak, rámutatva, hogy az egyik “fő ok”, amiért Ukrajnában vannak, az az, hogy Kadirov – a háború elkötelezett híve – az orosz elnök kegyeit akarja elnyerni.
Októberben Kadirov azt állította, hogy 14, 15 és 16 éves fiait küldte el, hogy az orosz erőkkel harcoljanak az ukrajnai frontvonalon.
Cookie | Duration | Description |
---|---|---|
cookielawinfo-checbox-analytics | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Analytics". |
cookielawinfo-checbox-functional | 11 months | The cookie is set by GDPR cookie consent to record the user consent for the cookies in the category "Functional". |
cookielawinfo-checbox-others | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Other. |
cookielawinfo-checkbox-necessary | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookies is used to store the user consent for the cookies in the category "Necessary". |
cookielawinfo-checkbox-performance | 11 months | This cookie is set by GDPR Cookie Consent plugin. The cookie is used to store the user consent for the cookies in the category "Performance". |
viewed_cookie_policy | 11 months | The cookie is set by the GDPR Cookie Consent plugin and is used to store whether or not user has consented to the use of cookies. It does not store any personal data. |