Rejtélyes kézlenyomatot találtak az 1000 éves jeruzsálemi várárokban

Jeruzsálem óvárosa alatt felfedeztek egy vizesárkot, amely egykor a keresztes seregek útjában állt, és amely a későbbi középkor legvéresebb és legikonikusabb csatáinak egyikét eleveníti fel. Az ősi védelmi vonal feltárása során a régészek egy, az árok falába vésett kézlenyomatra is bukkantak, de nem tudnak magyarázatot adni arra, hogy ki készítette a lenyomatot, vagy hogy milyen jelentőséggel bírhat.

Az IFLScience szerint védőcsatorna a híres városfalakat vette körül, és a feltételezések szerint legkésőbb az i. sz. 10. században áshatták ki. Zubair Adawi, az Izraeli Régiségügyi Hatóság ásatási igazgatója szerint a várárok legalább 10 méter széles és 2-7 méter mély volt.

“Az volt a funkciója, hogy megakadályozza a Jeruzsálemet ostromlókat abban, hogy megközelítsék a falakat és betörjenek a városba” – magyarázta Adawi az IFLScience-nek küldött nyilatkozatában. “Az általában vízzel töltött árkok jól ismertek Európában, de itt a várárok száraz volt, szélessége és mélysége jelentett akadályt a támadó hadsereg számára”.

Az Óvárost ma körülvevő híres városfalakat és kapukat a 16. században I. Szulejmán szultán építtette. Viszont a régészek szerint az ősi erődítmények, amelyek ezt megelőzően Jeruzsálemet védték, sokkal áthatolhatatlanabbak lehettek.

Kié lehet a kézlenyomat?

“A lovagi csaták, kardok, nyilak és rohamozó lovasság korában Jeruzsálem erődítményei félelmetesek és összetettek voltak, falakból és olyan elemekből álltak, amelyek a várost megrohamozó nagy seregek feltartóztatására szolgáltak”, magyarázta Dr. Amit Re’em, az Izraeli Régiségügyi Hatóság jeruzsálemi regionális igazgatója.

Tekintettel a várárok korára, nagy valószínűséggel komoly csatákat láthatott a keresztes hadjáratok idején, mivel a 11. és 13. század között az európai seregek többször is megpróbálták elfoglalni Jeruzsálemet. “Az első keresztes hadjáratot kísérő történészek leírják, hogy 1099 júniusában érkeztek Jeruzsálem falaihoz” – mondja Re’em. “Az utazástól kimerülve álltak a hatalmas várárokkal szemben, és csak öt hét múlva sikerült átkelniük rajta sok vér árán, az iszlám és zsidó védők heves tűzharcában”.

A városba való behatoláshoz a keresztes lovagoknak át kellett kelniük a várárkon és az azt körülvevő két vastag falon, “miközben a város falain álló védők tüzet és ként zúdítottak rájuk”. Egy sor titkos alagút is lehetővé tette, hogy a Jeruzsálemben lévők behatoljanak a várárokba, és meglepetésszerűen megtámadják az ellenséget, mielőtt visszavonulnának a város biztonságába.

A csapat által felfedezett legérdekesebb elemek között volt egy kézlenyomat a várárok falában. Az, hogy a kéz, amely a nyomot hagyta, a város védelmezőjéhez, egy támadó lovaghoz vagy valaki máshoz tartozott-e, továbbra is teljes rejtély.

“Vajon szimbolizál valamit? Vajon egy konkrét közeli elemre mutat? Vagy ez csak egy helyi tréfa? Az idő egyszer majd választ ad a kérdésre.”

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/25/49-rejtett-ekszert-talaltak-egy-mumia-vizsgalata-soran/” ][/hm_embed]

Source: IFLScience