A Középfolyosó, amely forradalmasítani fogja a világkereskedelmet

A világ egyre megosztottabb, de még mindig a pénz dominál. Ahogy egyre több pária ország keletkezik, úgy válik egyre nehezebbé a kereskedelem. Hiába az ellenségeskedés a kelet és nyugat között, Európának és Ázsiának továbbra is szüksége van egymásra. Az egyetlen gond, hogy Oroszország és Irán ketté vágja a világot. Azonban van egy út, a Középfolyosó, amelyre egyre több figyelem irányul.

Ugyan a hajózás sok mindenre megoldást jelent, vannak dolgok, amelyeket nem tud pótolni. Európa és Ázsia között jelenleg egyetlen független összeköttetése van, amely elkerüli mind Oroszországot, mind pedig Iránt. Ez a folyosó vasútvonalak hálózatát jelenti, amely Kínától halad Közép-Ázsián át a Kaukázus felé. Az egyetlen megszakítás ezen a vonalon a Kaszpi-tenger. Azonban még ezzel együtt is a legrövidebb út Ázsia és Európa között és folytonos vasúthálózatot biztosít, ahol szabadon folyhat a kereskedelem. A folyosó mindenki számára hasznot jelent és egy új fejezetet nyithat a nemzetközi kereskedelemben.

A Középfolyosó

A folyosó körülbelül 7000 kilométer hosszú, amely az Oroszországon keresztül haladó útvonalnál 3000, a tengeri vonalaknál pedig 13000 kilométerrel rövidebb. Ez legjobb esetben 10 napra rövidíti a világ két fele közti kereskedelmet, az eddigi 15-20 nappal szemben. Jogosan merülhet fel a kérdés, hogy eddig miért nem volt használatba véve. A válasz az infrastruktúrában rejlik, hiszen közel sincs kellő kapacitása a folyosónak a kereskedelem lebonyolítására. Eddig költséghatékonyabb volt más már létező útvonalakat használni. Ugyanakkor a háború megzavarta a világkereskedelmet és 2022-ben a Középfolyosó terhelése hatszorosára emelkedett. Ezenkívül a status quo megbolygatása is veszélyt jelentett, leginkább Közép-Ázsiára nézve.

A Caspian Report elemzése szerint, a közeljövőben a vonalon közlekedő utasok száma 1 millióról 3 millióra fog növekedni. A szállított áru mennyisége pedig 6 millióról 50 millió tonnára fog növekedni. Kína és Törökország már megállapodtak közös infrastrukturális projektekben, amelyek Törökországot kereskedelmi központtá varázsolnák. Ez új vasútvonalak és kikötők építését jelenti.

Ki jár jól?

A kérdésre az egyszerű válasz az, hogy mindenki. A kaukázusi és közép-ázsiai országok rengeteg nyersanyaggal rendelkeznek, amelyekre Európának szüksége van, főleg az orosz piacok kiesése után. Közép-Ázsiának ez remek lehetőség, hogy multivektor külpolitikáját kiterjessze és függetlenítse magát Oroszországtól. Európa számára a több alternatív ellátási útvonal hasznos a független szállításhoz, amely ellehetetleníti az Oroszországnál látott függőség kialakulását. Kína számára pedig olyan útvonalat biztosít, amelyet nem lehet könnyen blokád alá vonni egy esetleges konfliktus esetén. Kína exportjának és importjának jelentős része fojtópontokon keresztül halad, ami nagy veszélyt jelent a kínai gazdaságra nézve.

Problémák

A folyosó legkérdésesebb pontja a Kaszpi-tenger. Technikailag egy a tengert átszelő vasútvonal építése lehetséges lenne, de ennek építését Irán és Oroszország megvétózhatja. Miután a vasútvonal megépítése nem valószínű, így marad a hajózás. Bár ez nem jelent hatalmas gondot, de jócskán lelassítja a kereskedelmet és több plusz lépést iktat be a szállítás folyamatába.

Az alternatívák számát valamelyest csökkenti Türkmenisztán és Kirgizisztán. Türkmenisztán infrastruktúrája alulfejlett, így a fejlesztés nélkülözhetetlen. Ezenfelül magas a szállítási tarifák is az országon keresztül haladó kereskedelem esetében. Kirgizisztán pedig nem látja a hasznot egy vasútvonal kiépítésében, mert a törvényhozók szerint csak egy összeköttetés lenne két piac között.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/01/19/kina-ujabb-szigeteket-epit-a-del-kinai-tengeren-de-vajon-miert/” ][/hm_embed]

Source: Caspian Report