Valószínűleg mindannyiunk fejében ott él a kép, ahogy az űr vákuuma mit tesz az emberi testtel. Mind láttuk a filmekben, ahogy szétroppan az emberi testet miközben rögtön megfagy. Bár a filmekben látott történéseknek van valóságalapja, ettől még a filmek azért túloznak a kérdést illetően. Úgyhogy nézzük is meg mit történne az emberi testtel az űrben!
Ugye a testünk a földi viszonyokra van tervezve ezért, ha bármiből több vagy kevesebb van az számunkra nem jó hír. Attól függően, hogy az adott viszonyok mennyire térnek el a Földön tapasztalhatóktól, annál gyorsabban érjük el a kritikus pontot. Az űr vákuumánál idegenebb környezetet nehezen fogunk találni.
Nincs oxigén
Valószínűleg nem lep meg senkit, hogy az űrben nincs levegő. Emiatt az első és legfontosabb probléma, hogy elég gyorsan megfullad bárki, aki olyan szerencsétlen, hogy szkafander nélkül kerül az ürességbe. Ez a probléma más égitesteken is fennáll, mint például a Marson, ahol amúgy viszonylag sokáig húzhatnánk, ha lenne mit belélegezni. Az űrben nemhogy nincs semmi, ami a tüdőnket megtölthetné, de még a maradék levegő is kifelé áramlana. Mivel az űrben nincs nyomás, így a tüdőnkből szabályosan kiszívná a maradék levegőt a vákuum. Ebből kifolyólag nagyon gyorsan megfulladnánk. A levegőt pedig a különböző gázok és elpárolgott folyadékok követnék, amelyek szintén a légzőcsatornákon keresztül távoznának. Ezek később hozzájárulnak majd a kihűléshez.
Kihűlés
A kihűlés és fagyás veszélye nem azért áll fenn, mert az űr hideg. Mivel az űrben nincs anyag, amelynek hőmérséklete lenne, így konkrétan az űr se nem hideg sem nem meleg. Ugyanakkor az azonnali fagyás nem következne be ilyen gyorsan, ugyanis szükség lenne környező anyagra, amely elnyelhetné az ember testhőjét. Azonban az űrben elenyésző mennyiségű anyag van egy adott területen, így gyakorlatilag nincs környezet, ami felvegye a távozó hőt. Emiatt a közhiedelemmel ellentétben viszonylag lassan fagyna meg a test és leginkább csak sugárzás formájában tudna távozni a hő testünkből. Leginkább az ember szája és orra fagyna el, mivel itt történne a legtöbb kipárolgás.
Nyomáskülönbség
A harmadik és talán leghalálosabb dolog, hogy az űrben nincs atmoszféra, tehát nincs nyomás sem. Gyakorlatilag nincs semmi, ami a testünkben lévő folyadékokat összenyomná. Amikor egy folyadék nagy nyomás alól kisebb nyomás alá kerül egyből elkezd forrni. Ez gázbuborékokat eredményezne, amelyek felduzzasztanák a testet elzárva a véráramlást, ami mindössze 10 másodperc alatt ájuláshoz vezetne. Túl nagy belső nyomás esetén akár ki is durranhatnak az erek, illetve a dobhártyák is kiszakadhatnak. Viszont mire ez bekövetkezik, addigra valószínűleg már úgyis mindegy lenne. Atmoszféra híján a szemünket sem védi semmi a sugárzástól, így a napba belenézni egyenlő az azonnali megvakulással.
Ebből csak azt a következtetést lehet levonni, hogy jobb ha nem megyünk szkafander nélkül űrsétára. Ez is jól megmutatja, hogy mennyire törékeny valójában az emberi test.
- Ez is érdekes lehet: Mi történik egy halott űrhajós testével a Marson?
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/10/elon-musk-kezeben-van-minden-idok-legerosebb-raketaja/” ][/hm_embed]
