Ez történne velünk egy nukleáris háború során
A hidegháború árnyékában sokan féltek a közelgő nukleáris tél veszélyétől. Egy új jelentés szerint azóta elfeledtük a lehetséges borzalmakat, és ez általános tudatlanságot hagyott bennünk. Ez a tudatlanság veszélyes lehet az emberiség jövőjére nézve.
Magától értetődik, hogy a nukleáris robbanás veszélye nem jelentéktelen esemény. A popkultúra évtizedei viszonylag erős asszociációt hagytak a társadalomban a globális katasztrófa és az atomfegyverek között. De a Science Alert szerint a pontos részletek arról, hogy mire számíthatunk egy ilyen konfliktustól, az elmúlt évtizedekben ködössé váltak.
Mi történne a ‘piros gomb’ megnyomása után?
Maguk a tények meglehetősen egyértelműek. A több tízmillió ember mellett, akiket közvetlenül a robbanások ölnének meg, az éghajlati modellek szerint a nukleáris háborúból származó törmelék akár egy évtizedre is elzárná a napfény nagy részét. A túlélőkre nézve is végzetesek lennének a következmények. A globális hőmérséklet csökkenése, majd széleskörű terméskiesés, végül tömeges éhínség.
E sötét fenyegetés ellenére a mai lakosságnak csak egy kis százaléka állítja, hogy jól tájékozott egy nukleáris háború pontos következményeiről. Ráadásul közülük sokan elavult információkra támaszkodnak, amelyek a szuperhatalmak közötti politikai feszültségek közepette terjedtek el az 1980-as években.
“2023-ban olyan nukleáris konfliktus kockázatával találjuk szembe magunkat, amilyet a nyolcvanas évek eleje óta nem láttunk” – mondja Paul Ingram, a Cambridge-i Egyetem által működtetett Centre for the Study of Existential Risk (CSER) globális kockázatkutatója és diplomáciai szakértője. Ingram az egyedüli szerzője a jelentésnek, amelyet még nem bíráltak el.
“Mégis, a közvélemény alig ismeri vagy vitatja a nukleáris háború elképzelhetetlenül szörnyű hosszú távú következményeit a bolygóra és a globális népességre nézve.”
Az új jelentés elkészítéséhez az Egyesült Királyságban és az Egyesült Államokban egyaránt 1500 ember megkérdezésével készült online felmérést használtak fel. A résztvevőket arról faggatták, hogy mennyit tudnak egy esetleges nukleáris télről, és honnan szerezték információikat. A felmérés lehetővé tette több forrás kiválasztását, így ezek nem zárják ki egymást.
Nem vagyunk képben
Az eredményekből kiderült, hogy az Egyesült Királyságban a válaszadók 3,2 százaléka, az Egyesült Államokban pedig 7,5 százaléka hallott az atomháború következményeiről a kortárs médiából vagy kultúrából. Az emberek nagyobb hányada mondta azt, hogy az 1980-as években, az USA és a Szovjetunió közötti hidegháború egyre ellenségesebbé váló időszakában terjesztett információkról szerzett emlékei befolyásolták a nukleáris tél kockázatáról alkotott véleményét. Nem meglepő módon kevesen támaszkodtak a közelmúltban megjelent tudományos publikációkra.
Ingram hipotetikus híreket használva ösztönzésként azt is megvizsgálta, hogy az emberek mit várnának el kormányuktól egy ilyen jellegű csapás esetén. A megkérdezettek felének a válaszadás előtt infografikákat mutattak a nukleáris tél hatásairól, míg a másik felének nem.
Egy Oroszország által Ukrajna ellen intézett atomtámadás esetén a felmérésben részt vevő személyek közül majdnem minden ötödik támogatta a nukleáris fegyverekkel való megtorlást. Azok esetében, akik előzetesen látták az infografikát, ez az arány az Egyesült Királyságban 13 százalékkal, az Egyesült Államokban pedig 16 százalékkal csökkent – ami azt mutatja, hogy az oktatás mennyire megváltoztatja a közvéleményt.
“Sürgős szükség van a közoktatásra minden nukleáris fegyveres államban, amelyet a legújabb kutatások alapján kell megalapozni” – mondja Ingram. “Közösen kell csökkentenünk azt a kísértést, hogy a nukleáris fegyverekkel rendelkező államok vezetői esetleg fenyegetőzzenek, vagy akár katonai műveletek támogatására használják is ezeket a fegyvereket.”
A kutatók által használt nukleáris tél infografikát egy 2022-es, lektorált tanulmányban tették közzé. Az elméletileg legkisebb háborúban 100 darab, egyenként 15 kilotonnás atombomba szerepelt. Ez körülbelül akkora, mint amekkorát Hirosimában használtak. És mindössze 0,1 százaléka Oroszország és az Egyesült Államok összesített nukleáris arzenáljának.
Ez a “kis” háború a tudósok számításai szerint 27 millió közvetlen halálos áldozatot és további 225 millió éhhalált okozna. A skála felső határán, a teljes atomháborúban 400 millió közvetlen halálos áldozattal és több mint 5 milliárd éhen haló emberrel számolhatunk a nukleáris háború következményei miatt.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/15/merre-jar-az-urbe-fellott-tesla-ot-ev-utan/” ][/hm_embed]
Source: Science Alert
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Létezett a természetben is nukleáris reaktor, és kevesebb, mint 2 milliárd éve még aktív volt
Eddig ismeretlen vulkánt fedeztek fel Magyarországon
Elképesztő: a gízai nagy piramisnak nem 4, hanem 8 oldala van
3200 évvel ezelőtt több civilizáció is egyszerre, rejtélyes módon hullott szét
Melyik régiókban és területeken található a legtöbb építkezési munka ma Magyarországon?
Játékos billentyűzetek: Precizitás, kényelem és teljesítmény