4500 éves sumér templomot fedeztek fel Irakban

Régészek egy 4500 éves sumér templom maradványait tárták fel a délkelet-iraki Girszu ősi városának szívében.

Irakban régészek egy 4500 éves sumér templom maradványait tárták fel, amelyet Ningirszunak, a tavaszi mennydörgés mezopotámiai istenének szenteltek, számol be a Live Science a British Museum alapján. A rég elveszett templomot vályogtéglából építették, és az ókori Girszu városának, a ma Tello néven ismert régészeti lelőhelynek a látványos központja volt.

“Girszu városának szívében felfedeztük – és jelenleg is ásatás alatt áll – az egész ókori Mezopotámia egyik legfontosabb szent helyét. Egy templomot, amelyet Girszu főistenének szenteltek” – mondta Sebastien Rey, a londoni British Museum vezető régésze a leletek bemutatásakor.

Ernest de Sarzec francia régész 1877-ben fedezte fel először Girszu maradványait, és minden fellelhető leletet eltávolított. Köztük Gudea sumér király 4000 éves szobrát is, aki az i. e. harmadik évezred végén uralkodott a városban, ezért sokan azt hitték, hogy nincs mit ásni. Több konfliktusos időszak is megakadályozt, hogy a tudósok hozzáférjenek a dél-iraki Dzi Kár tartományban található lelőhelyhez. Rey és csapata azonban nem tudott szabadulni a gondolattól, hogy Girszu további titkokat rejteget.

“A második világháború és az azt követő évekig tartó iraki konfliktus után a Girszu helyszíne félig-meddig a feledés homályába merült. Ma már nem fantáziadús azt állítani, hogy Girszu valószínűleg a világ egyik legfontosabb örökségi helyszíne, amelyről csak nagyon kevesen tudnak.”

Digitálisan is elképzelték, hogyan nézhetett ki a templom

Most, több mint egy évszázaddal azután, hogy utoljára vizsgálták a helyszínt, Rey csapata végre feltárta a hatalmas templomot. A régészek távérzékelési technikákat alkalmaztak, hogy megleljék a homok és más lerakódások alá temetett szentély vonásait. Digitális magassági modelleket is készítettek, hogy megértsék, hogyan változott a táj a 19. századi ásatások óta.

Egy digitáli rekonstrukció arról, hogyan nézhetett ki a templom 4500 évvel ezelőtt.
Forrás: British Museum

“A templom helyén végzett több mint egyéves ásatások után sikerült feltárnunk ennek az ősi szentélynek egy nagy területét. Ebbe beleértve a belső szentélyt, egy szertartási teret, egy belső falat, amelyhez egy kapu tartozott, valamint azonosítottuk és feltártuk a vallási komplexum körítőfalának egy részét, és egy monumentális kaput is” – mondta Rey.

Az ősi feliratokban Éninnu vagy “Fehér Mennydörgésmadár” néven említett szentélyben állt a hős mennydörgésisten, Ningirszu szent szobra, aki a sumér panteon egyik legfontosabb istene volt. A sumérok úgy hitték, hogy Ningirszu a tavaszi mennydörgés, az esőzések és az árvizek felett rendelkezett, valamint a British Museum szerint ő parancsolta az eke és a föld szántását is.

Figyelemre méltó, hogy a szent helyet körülvevő, újonnan feltárt falak tökéletesen illeszkednek a korai ásatások során talált, Gudea király szobrára faragott térképhez.

“Éninnu, a Fehér Mennydörgésmadár, a legrégebbi templom, amelyről részletes feliratokkal rendelkezünk. Ráadásul egy archaikus tervről van szó, amelyet a király szobrába véstek” – mondta Rey. “Az elméletünket úgy tudtuk tesztelni, hogy egy sor ásatási leletet nyitottunk, és például egy templomkapu alapjait pontosan ott azonosítottuk, ahol a 4000 éves terv alapján a templomkaput jósoltuk”.

Forrás: Live Science, British Museum

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/02/24/a-tennessee-alatti-elfeledett-tenger-amelyrol-nem-tudjuk-mekkora-valojaban/” ][/hm_embed]

Source: Live Science, British Museum