Pavlopetri, az igazi Atlantisz, az világ legrégebbi elsüllyedt városa. Fantasztikus, hogy milyen titkokat rejtenek a több ezer éve a hullámsírban nyugvó városok. Ma már csak régészeti lelőhely, de egykor virágzó település volt. De mi is volt pontosan Palvopetri és mit rejt az ősi város a tengerben.
Pavlopetri a tudósok jelenlegi információi szerint a világ legrégebbi városa, amelyet elnyelt a víz. A Peloponnészosz régióban található város Laconia partjainak közelében fekszik. Becslések szerint nagyjából 5 000 éves lehet ez a város. A város romjait először 1904-ben Folkion Negris fedezte fel, majd 1967-ben újra felfedezte Nicholas Flemming. A bronzkori település körülbelül 3-4 méterre terül el a víz alatt. 1968-ben Flemming visszatért egy csapat régésszel, hogy megvizsgálják a maradványokat. Végül hat hétig tartott a kutatás.
A feltárás
Az előzetes felmérések alapján a kutatócsoport megállapította, hogy a város 300-szor 150 méteres területet foglalhat el. A városon belül 15 különálló épületet fedeztek fel. Ezenkívül találtak udvarokat, 5 utcát, két síremléket és legalább 37 temetkezés helyet. Azt is felfedezték, hogy a város nemért véget, mivel déli irányba még folytatódott Pavlopetri szigete felé. Itt további falakat és régészeti leleteket találtak.
A tengerfenékről sikeresen felszínre hoztak használati tárgyakat, mint edényeket, obszidián és kovakő pengéket, illetve egy apró bronz figurát is. A figura elkészültének dátumát időszámításunk előtt 2800-1180 közé tették. Azonban az épületeket fiatalabbnak ítélték meg. Ezek csak a mükénéi időszakban épülhettek, időszámításunk előtt 1650-1180 környékén.
Ezek után 40 évnek kellett eltelnie, hogy újra figyelmet kapjon Pavlopetri — írja az iflscience. 2009-ben egy újabb kutatócsoport érkezett a helyszínre, akik 5 egész éven át kutatták a város romjait és igyekeztek minden apró részletét feltárni. A modern technológia segítségével azt remélték, hogy több részletét is megismerhetik Pavlopetri történetének.
Újabb felfedezések
Az 5 éves kutatás alatt a kutatók rábukkantak egy 9 000 négyzetméteres területre, ahol tovább házakat találtak, ráadásul egy nagy négyszögletű csarnokot is. Ezenfelül kővel kirakott sírokat is találtak, illetve edényekben tárolt emberi maradványokat. A hatalmas edényekben tárolták a holttesteket, amíg a temetésre sor került.
E mellé újabb kerámiákat találtak, amelyek megerősítették a mükénéi kultúra jelenlétét. A város a kutatás alapján a bronzkor során végig lakott volt egészen időszámításunk előtt 3000-től egészen 1100-ig. A város lakosságát 500-2000 főre becsülték.
Hogy hogyan került Pavlopetri a víz alá, sajnos továbbra sem ismert. Azonban feltételezések alapján egy földrengés következtében merülhetett a víz alá a város, amely valamikor időszámításunk előtt 1000 és időszámításunk után 375 között történhetett.
Mivel Pavlopetri bőven megelőzte Platón Atlantiszról írt beszámolóját, így többen egyből arra gondoltak, hogy ez lehetett az eredeti elsüllyedt város. Akármennyire is csábító ezt gondolni, erre nincs bizonyíték, így a találgatás ennek kapcsán tovább folytatódhat.
[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/03/uj-moai-szobor-kerult-elo-a-husvet-szigeten/” ][/hm_embed]
Source: iflscience
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Ahol leghalálosabb kórokozók lakoznak: Az Egyesült Államok titkos laborja
A világ leggyorsabb tesztpályája, ahol kanyaródás nélkül lehet maximális sebességgel száguldani
VIDEÓ: A világ legnagyobb halszaporodóhelyét fedezték fel
A magyar ipar úttörője, az ágyúk és vasúti kerekek mestere: Ganz Ábrahám
Miért nem tudjuk a villámokat energiafejlesztésre használni?
Mi a legnagyobb eddig ismert prímszám?