• Ukrajna
  • Egyesült Államok
  • Oroszország
  • történelem
  • Daily News Hungary
hm-logohm-logohm-logohm-logo
  • Külföld
  • Belföld
  • Trend
  • MIX
  • Kult+Múlt
  • Utazás
✕
Rendkívüli hírek
Szerkesztő Szerkesztő · 2023.03.19.
· Kult+Múlt

Az a testi jellemző, ami uralkodóvá tette a dínókat, az emberi fajban is megtalálható

A legújabb kutatások segítettek elmélyíteni annak megértését, hogy miért válhattak a dinoszauruszok a Föld uralkodó fajává: a válasz az Aero csokoládéhoz hasonló szerkezetű speciális csontjaikban rejlik.

Tito Aureliano brazil paleontológus a kutatásai során arra jutott, hogy a kis légzsákokkal teli üreges csontok annyira fontosak voltak a dinoszauruszok túlélése szempontjából, hogy ez a tulajdonság többször egymástól függetlenül fejlődtek ki különböző leszármazási vonalakban, és a mai napig jelen van az élővilágban.

A tanulmány szerint, melyet a ScienceAlert tett közzé, az ilyen típusú csontozattal rendelkező őshüllők három különálló csoportja fejlődött ki: a pteroszauruszok, azaz repülő dinoszauruszok, a theropodák (mint a raporok vagy a Tyrannosaurus rex és a sauropodomorphok, a hosszú nyakú növényevők, köztük a Brachiosaurus.

Minden alkalommal, amikor egy állat szaporodik, az evolúció véletlenszerű változatokat, kisebb-nagyobb mutációkat ír a genetikai kódban. E változatok egy részét az utódok is öröklik, és amelyik hasznosnak bizonyul, megmarad, sőt, idővel fejlődik.

Egyes adaptációk azonban annyira sikeresnek bizonyul, hogy újra és újra, spontán, fajtól és földrajzi helytől függetlenül is kialakul; ez annak a jele, hogy az evolúció valamilyen igen fontos és hatékony megoldást talált egy problémára – ezt nevezzük konvergens evolúciónak.

A brazil csapat által vizsgált levegős csigolyacsontok éppen ilyenek voltak. Mint azt írják, ez a tulajdonság volt az, ami növelte a dinoszauruszok erejét és csökkentette a testsúlyukat.

Ezt ugyanúgy kell elképzelni, mint a hullámkartont: könnyű és erős. Ezt a papírfajtát egyébként 1856-ban Angliában szabadalmaztatták, eredetileg a cilinderek támogatására tervezték. A két réteg közötti levegős kialakítás ugyanúgy szilárddá, mégis ellenállóvá teszik a papírt, mint a csontok esetében – több száz millió évvel ezelőtt.

A tanulmány azt találta, hogy egyetlen közös ősnek sem volt ilyen tulajdonsága. Mindhárom csoportban egymástól függetlenül kellett kialakulniuk a légzsákoknak, és minden alkalommal kissé eltérő módon.

A levegős csontok további előnye lehetett, hogy valószínűleg növelték a dinoszauruszok vérének oxigénszintjét is – ez különösen fontos volt, ugyanis a triász korszakban égetően forró és száraz éghajlat uralkodott. A vérben keringő több oxigén hatékonyabban hűtötte le a dinoszauruszok testét, ezáltal lehetővé tette számukra, hogy gyorsabban mozogjanak.

De a fő mégis az lehetett, hogy a légzsákok megtámasztották és megerősítették a dinoszauruszok csontjainak belső szerkezetét, miközben nagyobb felületet hoztak létre a nagy, erős izmok számára. Ez lehetővé tette, hogy a csontok sokkal nagyobb méretre növekedjenek anélkül, hogy az állatot elnehezítették volna.

A ma élő madarak, a dínók közvetlen leszármazottainak egy része ugyanilyen a levegős csontokkal rendelkezik, mely csökkenti a teljes tömeget és térfogatot, miközben fokozzák a csontok szilárdságát és merevségét – ezek a repülés alapvető jellemzői.

Más állatok „légzsákokat” használnak nagy csontjaik és koponyáik megtámasztására és erősítésére anélkül, hogy azok túl súlyosak lennének. Kiváló példa erre az elefántkoponya: a belsejükben nagy levegős üregek találhatóak, amelyek lehetővé teszik az állat számára, hogy a nyakizmok megerőltetése nélkül mozgassa hatalmas fejét és nehéz agyarait.

De ugyanez megtalálható a mi fejünkben is: emberi agyat két kemény, tömör csontréteg (belső és külső koponya) is védi, amelyek között egy puhább, szivacsos és levegős csontréteg, a diploe található. Ez teszi lehetővé, hogy koponyánk könnyű legyen, ugyanakkor erős, és képes elnyelni a fejünket érő ütéseket.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/16/egy-rendkivul-ritka-dinoszaurusz-lelet-alapjan-akar-madar-modjara-is-csiripelhettek/” ][/hm_embed]

Ha szeretnéd segíteni a HellóMagyar munkatársainak munkáját és a független újságírást,
itt tudod támogatni az oldalunkat
állatvilág történelem tudomány
Megosztás

Érdemes elolvasni

  • KÉPEK: Csontszáraz az ország, tombol a hőség, rekordalacsony a Tisza és a Duna, elvándorolhatnak az állatok

  • 6000 éves populáció nyomait találták Dél-Amerikában, amely genetikailag nem kötődik a mai emberhez

  • Tudtad, hogy régebben 420 nap volt egy földi év?

  • Ezt a fajta repülőbalesetet lehetetlen elkerülni: ez történt a Wizz Air gépével és az utasokkal

  • Nyaralók, figyelem: Már az álomnyaralás is lehet elérhető áron, annyira erős a forint

  • Mától szabályozhatják az ingatlanvásárlást az önkormányzatok: elértéktelenedik-e a házunk, lakásunk?

Kapcsolódó cikkek

ősi populáció Dél-Amerika
2025.07.02.

6000 éves populáció nyomait találták Dél-Amerikában, amely genetikailag nem kötődik a mai emberhez


Olvasson tovább
KoreaON Budapest, fotó: Antal Zsani
2025.07.01.

Több mint tízezren ünnepelték a koreai kultúrát a Margitszigeten – hatalmas sikerrel zárult a KoreaON 2025


Olvasson tovább
ősi magyar hitvallás Csodaszarvas totemizmus honfoglaló magyarok
2025.06.30.

Mit hittek a magyarok, mielőtt jött a kereszténység? Az ősi magyar hitvilág elveszett titkai


Olvasson tovább
II. Lajos holttestének megtalálása Székely Bertalan festményén
2025.06.30.

Hogyan halt meg II. Lajos? Nem úgy, ahogy a történelemórán tanultad!


Olvasson tovább
rkk_336x280px

Érdemes elolvasni

stso

Adatkezelési tájékoztató

Süti (cookie) kezelése

Jogi közlemény

Szerzői Jogok

Hirdess velünk

Impresszum

© 2025 HelloMagyar. Minden jog fenntartva! | Szerver: levixdc.hu
Olvastad már?
KÉPEK: Csontszáraz az ország, tombol a hőség, rekordalacsony a Tisza és a Duna, elvándorolhatnak az állatok

KÉPEK: Csontszáraz az ország, tombol a hőség, rekordalacsony a Tisza és a Duna, elvándorolhatnak az állatok

Tovább olvasok
6000 éves populáció nyomait találták Dél-Amerikában, amely genetikailag nem kötődik a mai emberhez

6000 éves populáció nyomait találták Dél-Amerikában, amely genetikailag nem kötődik a mai emberhez

Tovább olvasok
Tudtad, hogy régebben 420 nap volt egy földi év?

Tudtad, hogy régebben 420 nap volt egy földi év?

Tovább olvasok
Ezt a fajta repülőbalesetet lehetetlen elkerülni: ez történt a Wizz Air gépével és az utasokkal

Ezt a fajta repülőbalesetet lehetetlen elkerülni: ez történt a Wizz Air gépével és az utasokkal

Tovább olvasok
Nyaralók, figyelem: Már az álomnyaralás is lehet elérhető áron, annyira erős a forint

Nyaralók, figyelem: Már az álomnyaralás is lehet elérhető áron, annyira erős a forint

Tovább olvasok
Mától szabályozhatják az ingatlanvásárlást az önkormányzatok: elértéktelenedik-e a házunk, lakásunk?

Mától szabályozhatják az ingatlanvásárlást az önkormányzatok: elértéktelenedik-e a házunk, lakásunk?

Tovább olvasok
Több mint tízezren ünnepelték a koreai kultúrát a Margitszigeten – hatalmas sikerrel zárult a KoreaON 2025

Több mint tízezren ünnepelték a koreai kultúrát a Margitszigeten – hatalmas sikerrel zárult a KoreaON 2025

Tovább olvasok
Alaposan megszigorítja a vízumszerzés feltételeit az Egyesült Államok a magyarokkal szemben is

Alaposan megszigorítja a vízumszerzés feltételeit az Egyesült Államok a magyarokkal szemben is

Tovább olvasok
Figyelem! Mától olcsóbbak a gyógyszerek, a vasúti közlekedés, de változik a családok adózása is hazánkban

Figyelem! Mától olcsóbbak a gyógyszerek, a vasúti közlekedés, de változik a családok adózása is hazánkban

Tovább olvasok
Átalakulnak a banki átutalások Magyarországon, a mesterséges intelligencia dönti el, mehet-e a pénz

Átalakulnak a banki átutalások Magyarországon, a mesterséges intelligencia dönti el, mehet-e a pénz

Tovább olvasok
  • 0
  • 1
  • 2
  • 3
  • 4