Egyre inkább fenyegeti az éhség Észak-Koreát

Nem kérdés, az éhség kétségbeesetté teszi az embereket. Február 10-én egy hetvenes éveiben járó éhező férfi állt ki a kommunista párt irodája elé Hjeszanban, Észak-Korea északi részén fekvő városban. Amikor a párttagok munkába érkeztek, azt kiáltotta: “Éhen fogok halni, ha így folytatódnak a dolgok, kérem, adjanak nekem enni”.

A többi éhező gyorsan csatlakozott hozzá. Amikor a biztonsági őrök megpróbálták szétoszlatni a tömeget, összetűzés alakult ki. Egy olyan országban, ahol a rendzavarásért gulágra küldhetnek, vagy a halálba, az ilyen jellegű tiltakozás szinte példátlan.

Ezen incidensek, amelyekről a Rimjin-gang, egy Észak-Koreában működő titkos újságírócsoport számolt be, bepillantást engednek az elzárt állam növekvő élelmiszerválságába, írja az Economist. Az ENSZ számításai szerint 2019 és 2021 között az észak-koreaiak 42%-a alultáplált volt. A rossz időjárási körülmények és a műtrágyahiány miatt pedig – részben az ország saját maga által elrendelt hároméves karantén miatt – tavaly különösen gyenge volt a termés. A dél-koreai vidékfejlesztési ügynökség szerint a teljes élelmiszertermelés mindössze 4,5 millió tonna volt, ami 3,8%-kal kevesebb az előző évinél. Ráadásul több, mint 1,2 millió tonnával kevesebb, mint amennyire az ENSZ Világélelmezési Programjának 2019-es becslése szerint szükség lenne az ország élelmezéséhez.

A kukorica kifogyott, liszt nem is volt…

Az államosított mezőgazdasági rendszer már régóta nem képes elegendő élelmiszert termelni Észak-Korea 26 millió lakosa számára. Az 1990-es évekbeli éhínség legalább 200 000 ember életébe került. Viszont egyes becslések szerint akár 3 millióba is. A jelenlegi éhínség kevésbé súlyos. “Még biztosan nem olyan súlyos a probléma” – mondja Lucas Rengifo-Keller, a Peterson Institute for International Economics munkatársa. De – teszi hozzá – “nem sok kell ahhoz, hogy elérje a katasztrofális szintet”. A dél-koreai kormány megkongatta a vészharangot. Úgy véli, hogy egyes észak-koreaiak már most is éheznek. Iszonyatos hírek szivárognak ki, többek között egy hétéves gyermekről, akit két családtagjával együtt éhen halt.

Cshö Undzsu, a Szöul melletti Sejong Intézet munkatársa szerint a kereskedelem a legegyszerűbb enyhítő forrás. De bár a hivatalos határokon átnyúló kereskedelem nőtt, jóval a Covid-19 előtti szint alatt van. A kínai kereskedelmi adatok szerint 2022-ben Észak-Korea több mint 56 ezer tonna lisztet és 53 tonna gabonát importált. Ráadásul a múltban Észak-Korea élelmiszereinek nagy részét nem hivatalosan importálták. Kim Dzsong Un rezsimjének döntése, miszerint 2020 januárjában lezárja határait, állítólag világjárvány elleni védekezésként, korlátozta az ilyen élelmiszerek és a műtrágya behozatalát. Az újonnan épített határkerítések, amelyeket tűzparanccsal rendelkező katonák őriznek, a jelek szerint a nullához közelítették az élelmiszercsempészetet.

A rizs és a kukorica ára, amelyek az ország gabonatermelésének 98%-át teszik ki, a helyzet súlyosságára utal. A DailyNK, egy szöuli székhelyű, észak-koreai kapcsolatokkal rendelkező kiadvány szerint mindkettő ötéves csúcson van márciusban. A kukorica ára emelkedik a leggyorsabban, ami arra utal, hogy az észak-koreaiak kénytelenek ezt a kevésbé kalóriadús terményt választani. A jelentés szerint a hétköznapi embereket felszólították, hogy járuljanak hozzá a rizzsel az ország fegyveres erőinek ellátásához.

[hm_embed link=”https://hellomagyar.hu/2023/03/18/eszak-korea-800-000-uj-onkentes-katonaval-irtana-ki-a-nyugatot/” ][/hm_embed]