Ezek a gömbök 3 milliárd évesek, és majdnem ugyanennyi összeesküvés-elméletnek adtak ihletet

A Klerksdorp gömbök, amelyeket Dél-Afrikában bányászott pirofillit lelőhelyeken találták, meglehetősen furcsák. Úgy néznek ki, mint apró, ősi krikettlabdák, a közepük körül varratszerű vonalakkal, csak épp 3 milliárd évesek. Így már érthető, miért váltak idegenekkel és ősi, elfeledett civilizációkkal kapcsolatos összeesküvés-elméletek tárgyává.

Az 1980-as években megjelent cikkekben azt feltételezték, hogy “egy fejlettebb, özönvíz előtti civilizáció készítette őket, amelyről gyakorlatilag semmit sem tudunk”. Ráadásul a múzeumi kurátor, aki ezt mondta, azt is állította, hogy a gömbök maguktól forognak, miközben egy “rezgésmentes” vitrinbe vannak zárva.

Az áltudományok hívei azt állították, hogy a gömböket csakis gyártani lehetett, annak ellenére, hogy 3 milliárd éves kőzetben találták meg őket. A még náluk is elvetemültebbek szerint pedig egyenesen bizonyíték a földönkívüliek létezésére, ismerteti az IFLScience.

A gömbökkel kapcsolatos állítások 2006-ban felkeltették Bruce Cairncross geológus figyelmét. Cairncrosst szórakoztatta egy cikk, amely “rejtélyes gömböknek” nevezte őket, és egy tévéműsor is, mely egy médiummal vizsgáltatta meg a köveket, aki kijelentette, hogy azok egy ősi űrhajó maradványai.

Ennél azért egyszerűbb a magyarázat

Cairncross racionális magyarázatot adott a gömbökre, amelyeket a Dominion-csoport néven ismert geológiai képződményben találtak. A képződmény konglomerátumból áll, amelynek tetején vulkáni láva rétegek rakódtak le. A nagy nyomás és hő hatására a vulkáni kőzetrétegekből pirofilit lett, az a burkolat, amelyben a Klerksdorp-i gömböket találták.

A gömböket konkrécióknak nevezik: gömb, elliptikus vagy lapított alakú tárgyak, amelyek a befogadó kőzettől eltérő ásványokból készültek, és meglehetősen gyakoriak, világszerte több ezret találtak belőlük. Gyakran találhatók finom szemcséjű kőzetekben, mint például a pirofillit, mivel ez lehetővé teszi a víz mozgását.

“Ezek vizes oldatból történő kicsapódás útján alakulnak ki, és a befogadó kőzetben kikristályosodott ásványokból állnak” – magyarázta Cairncross.

A gömbök azért ilyen alakúak, mert egy apró ásványszemcse körül alakulnak ki egy vasat, kalciumot és más elemeket tartalmazó oldatban.

“Mivel a gazdakőzet mindenütt egyenletes textúrájú, a konkréció növekedése minden irányban korlátlanul, 360 fokos, háromdimenziós gömbként zajlik” – írja Cairncross, hozzátéve, hogy ha a folyadék mozog, vagy az azt körülvevő kőzet nem minden irányban azonos állagú, az alak torzulhat.

A gömbökön átívelő vonalakat a gazdakőzet lenyomatai okozzák, amely hosszú-hosszú idő alatt rétegesen épült fel, így alakult ki a réteges hatás. Eközben a rejtélyt, hogy a gömb állítólag miért forog “magától”, maga a Klerksdorp Múzeum kurátora magyarázta meg.

“Néhány évvel ezelőtt egy újságíró látogatása során visszatettem a gömböt az eredeti helyére egy üvegpolcra, és ő megpróbált szenzációt csinálni belőle”,

magyarázta R. Marx. “Teljesen természetes, hogy egy kicsit forogni fog, mivel kerek, és az aranybányászati tevékenység miatt sok földrengésünk van”.

Ez is érdekelhet:

• A James Webb űrteleszkóp benézett a Föld-szerű bolygó naprendszerébe, ezt találta
• Hallottad már a világ legrégebbi dallamát? Ha nem, akkor itt az alkalom