A hurri himnuszt az 1950-es években fedezték fel egy ékírásos szöveggel feliratozott agyagtáblán. Ez a legrégebbi fennmaradt dallam, és több mint 3400 éves.
A himnuszt egy agyagtáblán fedezték fel Ugaritban, a mai Szíria területén, és a hurriták gyümölcsösök istennőjének, Nikkalnak szentelték, írja a OpenCulture.
Az agyagtábla szövege, amelyet mintegy 30 másik táblatöredékkel együtt fedeztek fel, 9 líra húrját és a húrok közötti intervallumokat adja meg – olyasmi, mint egy ősi gitár tabulátora.
De ez az egyetlen himnusz, amelyet sikerült rekonstruálni, igaz, a szerző neve mára elveszett.
A ma használatos kottaírási rendszert csak Kr. u. 1000-ben találták fel, tehát ez valami egészen más. Az itt látható jelölés lényegében egy heptatonikus diatonikus skála köré épülő intervallumokra és hangolásra vonatkozó utasításokból áll.
A szöveget nagyon nehéz lefordítani, de egy tudós előállt ezzel a fordítással:
“Ha egyszer megkedveltem az istenséget, a szívében szeretni fog engem,
az általam hozott áldozat talán teljesen elfedezi a bűneimet,
szezámolajat hozva talán hat rám az áhítat.”
Itt az alapdallam:
Ez pedig újragondolva:
https://www.youtube.com/watch?v=w8tfBLvlN98
Source: