Ez az achátot tartalmazó kő valójában egy 60 millió éves dinoszaurusztojás
1883-ban egy achát ásványt jegyeztek be a Természettudományi Múzeum ásványtani gyűjteményébe. A mintegy 15 centiméter átmérőjű, majdnem teljesen gömbölyű, de egyébként jellegtelen példány az elmúlt 175 évben a gyűjteményben maradt, mígnem kiderült, hogy egy dinoszaurusztojás.
A példány világos rózsaszín és fehér színei felkeltetteék Robin Hansen, a múzeum egyik ásványkurátorának figyelmét, aki előkészítette a példányt 2018-as kiállítása előtt. Majd egy franciaországi ásványkiállításra tett utazás segített felfedni a kőzet jelentőségét, számol be az IFLScience. A képeket ezen a linken tekintheti meg.
“Miközben körülnéztem a kiállításon, egy kereskedő mutatott nekem egy achátos dinoszaurusz tojást, amely gömb alakú volt, vékony héjjal és sötét acháttal a közepén” – meséli Hansen egy nyilatkozatában. “Ez volt az a pillanat, amikor azt, hogy ez nagyon hasonlít arra, amit épp most állítottunk ki a múzeumban.”
Az ásványt ezután a múzeum dinoszaurusz-szakértői megvizsgálták, akik CT-vizsgálatot végeztek a példányon, hogy lássák, milyen nyomokat tudnak felfedni. Viszont az achát sűrűsége miatt a CT-vizsgálat nem tudott finomabb részleteket kiszűrni. A pozitívum, hogy a csapat egyetértett abban, hogy az achátot körülvevő vékony réteg héjnak tűnik, és úgy találták, hogy a példány külseje arra utal, hogy több tárgyat gyűjtöttek össze.
Ritka körülmények állnak a háttérben
A példányt Indiában találták, mérete, alakja és felületi jellemzői megegyeznek a Kínából és Argentínából származó titanoszaurusz tojások méreteivel és egyéb jellemzőivel. A tojás feltehetően 60 millió évvel ezelőttről származik, amikor a titanoszauruszok voltak a leggyakoribb, a mai India területén élő dinoszauruszok. Ezek a lények hatalmas méretük ellenére a feltételezések szerint körülbelül 30-40 tojásból álló fészekaljakat rakhattak, de a tojásból való kikelés után nem foglalkoztak utódaikkal.
“Ez a tojás tökéletes példája annak, hogy miért olyan fontosak a múzeumi gyűjtemények. 1883-ban az akkor rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján helyesen azonosították és katalogizálták achátként. Csak most ismertük fel, hogy ebben a példányban van valami extra különleges – az achát kitöltötte ezt a gömb alakú struktúrát, amelyről kiderült, hogy egy dinoszaurusz tojása.”
A kutatócsoport szerint ez vulkanikus tevékenység miatt következett be, ami miatt a tojás egy kitörés után megszilárdult vulkáni kőzetbe burkolózott. A belső szerkezetek végül lebomlottak, és a szilícium-dioxidban gazdag víz utat tört magának a kőzetben és a tojás üregében, létrehozva a ma látható sávos achátmintát.
Ez is érdekelhet:
itt tudod támogatni az oldalunkat
