VIDEÓ: Kamerákat helyeztek delfinek testére, az eredmény bámulatos

Kattogások zaja és vidám győzelmi sikolyok alkotják az első olyan felvételt, amelyet az Észak-Amerika partjainál szabadon vadászó delfinek szemszögéből rögzítettek.

Egy tavaly közzétett tudományos tanulmányhoz az amerikai haditengerészet kamerákat erősített a delfinekre. Az állatokat arra képezték ki, hogy segítsenek a tenger alatti aknák azonosításában és Amerika nukleáris készleteinek egy részének védelmében. Ezután szabad kezet adtak nekik a San Diego-öbölben való vadászatra – írja a Science Alert.

Az okos tengeri emlősök nem okoztak csalódást. A kutatók meglepetésére a delfinek izgalmas üldözéseket rendeztek, és még a mérges tengerikígyókat is célba vették.

Ahhoz képest, hogy ilyen népszerű állatokról van szó, még mindig nagyon sok alapvető dolgot nem tudunk róluk. Például azt sem, hogy pontosan hogyan táplálkoznak.

A kutatók legalább két technikát ismernek nagyjából: az egyik az, hogy felszürcsölik a zsákmányt, a másik pedig az, hogy letámadják őket.

Az amerikai Nemzeti Tengeri Emlős Alapítvány (NMMF) hat palackorrú delfinjére (Tursiops truncatus) erősített kamerák hat hónapon át készítettek felvételeket és hangfelvételeket. Ezek segítségével új szintű betekintést nyerhetünk ezen emlősök vadászati stratégiájába és kommunikációjába.

Bár ezek a delfinek nem vadon élnek, rendszeres lehetőséget kapnak arra, hogy a nyílt óceánon vadászhassanak, kiegészítve a fagyasztott halakból álló szokásos étrendjüket. Valószínű tehát, hogy ezek az állatok hasonló módszereket alkalmaznak, mint vadon élő testvéreik, ahogy azt Sam Ridgway, az NMMF tengeri emlősökkel foglalkozó állatorvosa és kollégái 2022-ben kifejtették.

“Miközben a delfinek vadásztak, szinte folyamatosan, 20-50 milliszekundumos időközönként kattogtak” – írták tanulmányukban. “A zsákmányhoz közeledve a kattogási időközök egy végső zümmögéssé, majd visítássá rövidülnek. A halakkal való találkozáskor a zümmögés és a visítás szinte állandó volt egészen a hal lenyelése utánig.”

A kamerával felszerelt delfinek több mint 200 halat fogtak, köztük sügéreket, keszegeket, laposhalakat, bűzöslazacot és tűhalakat.

“Úgy tűnt, hogy ezek a delfinek a látást és a hangot is használják a zsákmány megtalálására” – magyarázta Ridgway és munkatársai. “Távolságban a delfinek mindig az echolokációt használták a halak felkutatására. Közelről úgy tűnt, hogy a látást és az echolokációt együtt használták.”

A kamerák rögzítették az állatok szívének hangját is. Kiderült, hogy a delfinek ahelyett, hogy a delfinek ahelyett, hogy leteperték volna áldozatukat, inkább a szívást használták, hogy lenyűgözően erős torokizmokkal segítsenek lenyelni a még mindig küszködő zsákmányt.

A delfinek többnyire nyitott szájuk oldaláról szívták be a halakat, a torokizmok kitágultak, a nyelvüket pedig elhúzták az útból. A kitágult belső szájtér segít létrehozni a negatív nyomást, amit a szívóizmaik még tovább fokoznak.

Bár már korábban is láttak delfineket kígyókkal szórakozni, a felvételek most először erősítették meg, hogy ezeket a hüllőket is megehetik.

Egy delfin nyolc erősen mérgező sárgahasú tengerikígyót (Hydrophis platurus) fogyasztott el.

“A delfinünk nem mutatta a betegség jeleit a kis kígyók elfogyasztása után” – magyarázták a kutatók, de elismerték, hogy ez is lehet szokatlan viselkedés, mivel a delfinek fogságban tartott állatok.

A tanulmány vezető szerzője, Sam Ridgway 86 évesen, nem sokkal a tanulmány közzététele előtt hunyt el, gazdag kutatási örökséget hagyva maga után.

A kutatás a PLOS ONE című folyóiratban jelent meg.

Érdemes elolvasni:

• Megoldódhatott Feketeszakáll legendás hajójának rejtélye
• Szenzációs: most fedezték fel a Föld második holdját – VIDEÓ