A felfedezés még 2014-ben történt, amikor is megtaláltak egy 4,4 milliárd éves cirkon kristály töredéket. A kristályt Ausztráliában találták, és a Wisconsini Egyetem kutatói tárták fel a rejtélyeit. Ezzel a felfedezéssel betekintést nyerhetünk a korai Föld mibenlétébe, és a világ kialakulásának folyamatába.
John Valley, geokémikus, aki a kutatás főszerzője kijelentette, hogy a talált cirkon kristály 4,375 milliárd éves, pár millió év tévedés természetesen előfordulhat. A kutatás bebizonyította, hogy az ilyesfajta kőzetek kémiai összetétele megbízható — írja a LiveScience. A felfedezésből rengeteg következtetést le lehet vonni a Föld korai állapotára vonatkozóan.
A legősibb töredék azt bizonyítja, hogy vízben gazdag, gránitszerű kőzetből származik: granodioritból vagy tonalitból. Ez azt jelenti, hogy a Föld olyan gyorsan hűlt le, hogy a felszíni víz és a kőzetrétegek megjelenjenek mindössze 100 millió évvel a Holdat létrehozó ütközés után. A cirkon kristályokból tehát kiderül, hogy a Föld sokkal inkább hasonlított jelenlegi állapotára, mint azt eddig hittük, vagyis nem közel sem volt lakhatatlan.
Mitől különleges a cirkon?
Sokan azt hiszik, hogy a legtartósabb anyag a világon a gyémánt, de a cirkon még talán annál is tartósabb. Az ausztrál Jack Hillsben talált kristályok a Föld létrejötte után körülbelül 165 millió évvel keletkeztek. Azóta folyók mosták ezeket, a földkéregben utaztak, nyomásnak lettek kitéve, felhevültek, majd lehűltek, de semmi bajuk. A tudósok sikeresen megtalálták 100 000 ilyen cirkon töredéket, amelyek körülbelül poratka méretűek.
A cirkon kristályok belseje ráadásul még különlegesebb titkokat is rejthet. A kristályokon belül keletkeztek buborékok, amelyek akár azt is megmagyarázhatják, hogy hogyan keletkezett az élet a Földön. A több, mint 100 000 cirkonból mindössze 3 darab számít igazán öregnek, amiből a legöregebb 4,4 milliárd éves. Mivel ezek a kristályok uránt is tartalmaznak, így a radioaktív bomlás során keletkezett anyagok mennyiségéből meg tudják állapítani a kristályok korát.
A kutatás során először sikerült bizonyítani, hogy a kristályon belüli ólom atomok nem mozdulnak, vagyis a kristály egy zártrendszer. Ahhoz, hogy ezt megállapítsák, gyakorlatilag egyenként meg kellett számolniuk az összes ólom atomot a kristályon belül.
Új mérési technológia
A kutatás bebizonyította, hogy az urán-ólom kormeghatározási technika megbízható. Az új technika kifejezetten időigényes, és rendkívül sok munkát igényel. Azonban, mint azt a kutatás eredményei is bebizonyították, az eredmények megbízhatók. Vagyis a technika egyéb más kőzeteken is alkalmazható lesz. A cirkon kristályok, tekintettel arra, hogy gyakorlatilag örökéletűek, olyan ősi példákon keresztül mutatták be a technológia pontosságát, hogy az a geológiában egészen új fejezetet nyithat.
Ezeket a cikkeket is érdemes lehet elolvasni:
