A Neptunusz körüli vörös aszteroidák leplezhetik le naprendszerünk titkait

A tudósok megfigyelték, hogy a Neptunusz trójai aszteroidáinak némelyike mélyvörös, ami árulkodó lehet azzal kapcsolatban, milyenek lehettek az aszteroidák a Naprendszer korai időszakában.

Egy nemzetközi csillagászcsoport nemrég vetett egy pillantást a Neptunusz trójai aszteroidáira. Megfigyeléseik szerint mindegyikük a vörös valamilyen árnyalatát viseli, ráadásul sokkal vörösebbek, mint a Naprendszer legtöbb aszteroidája. Eredményeiket február 14-én tették közzé a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című folyóiratban, számol be a Space.com.

A trójaiak olyan aszteroidák felhője, amelyek Nap körüli pályája párhuzamos a Neptunuszéval. A Neptunusz és a Nap, illetve a Neptunusz és a Plútó törpebolygó közötti gravitációsan stabil pontokon lógnak. Először 2001-ben fedezték fel őket, és eddig kevesebb mint 50 ilyen kőzettestet jegyeztek fel.

Ennek nem az az oka, hogy a trójaiak ritkák, hanem az, hogy nehéz kiszúrni az ilyen kicsi és távoli űrsziklákat. Ezek az aszteroidák általában 50-100 kilométer átmérőjűek, és 4,5 milliárd kilométerre keringenek a Naptól. E kutatás előtt a csillagászok csak egy tucatnyi ilyen aszteroidát tanulmányoztak. Ehhez pedig a Föld legnagyobb és legerősebb teleszkópjait kellett használniuk.

Rengeteg titkot árulhatnak el

“Új munkánkkal több mint kétszeresére növeltük a nagy távcsövekkel vizsgált trójai aszteroidák számát” – mondta Bryce Bolin, a NASA Goddard Űrrepülési Központjának csillagásza egy közleményben.

Bolin csapata négy teleszkóp által két év alatt gyűjtött adatokat szintetizált. A kutatók 18 aszteroidát követtek nyomon és elemezték színüket. Legtöbbjük lényegesen vörösebb volt, mint a legtöbb aszteroida, köztük négy olyan is, amelyik rendkívül vörös volt.

Ez a bíborvörös szín azt jelzi, hogy a trójaiak gazdagok illékony vegyületekben, például ammóniában és metanolban. Az ezekből a vegyi anyagokból készült jég nagyon érzékeny a hőre, és gyorsan gázzá alakul, ha elegendő napsugárzás éri. Emiatt a csillagászok arra számítanak, hogy a Naphoz közelebbi aszteroidáknak sokkal kevésbé lesz vöröses árnyalata, mivel mire közelebb érnek a Naphoz, az ammónia és a metanol már elforrt.

A kutatók megfigyelték az aszteroidák színátmenetét, kezdve a belső Naprendszerben lévő palaszürke szikláktól a Plútó pályáján túli sötétvörösig.

Valószínű, hogy a Neptunusz legvörösebb aszteroidái közül néhány még a Naptól távolabb keletkezett a Naprendszer kezdeti időszakában, mielőtt befelé vándoroltak és a Neptunusz pályájára kerültek – tették hozzá a kutatók. Tanulmányozásuk ablakot nyithat arra, hogyan alakultak ki az aszteroidák a korai Naprendszerben, és hogyan változott az összetételük az elmúlt 4,6 milliárd év során.

Érdemes elolvasni:

• A nagy vérfertőzés: minden kék szemű ugyanattól az őstől származik
• Engedélyt kapott a kilövésre a legerősebb űrrakéta, hétfőn már indulhat is