Melyik egyiptomi dinasztia uralkodott a legtovább?

Az ókori Egyiptom több évezredes történelme során rengeteg fáraó volt hatalmon. Ezeket az időszakokat, amelyek során az uralkodás joga a családban maradt, vagy az elődjük bízta meg az új fáraót a feladattal, dinasztiáknak nevezzük.

De melyik dinasztia bírta a legtovább?

A 18. egyiptomi dinasztia mintegy 250 éven keresztül volt trónon, amely így a leghosszabb dinasztia Egyiptom történetében. Uralkodásuk hosszát a tudósok az írásos feljegyzések és a radiokarbonos vizsgálatok elemzésével becsülték meg.

A 18. dinasztia Kr. e. 1550 körül kezdődött, amikor Jahmesz fáraó kiűzte a hükszoszokat, egy Ázsiából származó csoportot, amely több mint egy évszázadon át uralta az ókori Egyiptom egy részét. A Jahmeszt követő uralkodók növelték az Egyiptom által ellenőrzött területet, és végül a mai Szudántól a mai Szíriáig terjedő birodalommá bővítették azt. A 18. dinasztia uralkodói közé tartozik Tutanhamon, a fáraó, akinek ép sírját 1922-ben fedezte fel egy brit vezetésű régészcsoport.

30 egyiptomi dinasztia különíthető el

Azonban “Egyiptom “dinasztiái” valójában csak retrospektív konstrukciók” – mondta Michael Dee, a hollandiai Groningeni Egyetem docense a Live Science-nek küldött e-mailben. Dee szerint az írók csak Kr. e. 300 körül kezdték dinasztiákra osztani Egyiptomot. Míg egy dinasztián belül sok fáraónak közvetlen családi kapcsolata van, nem mindegyik sorsa ilyen egyszerű.

“A dinasztiák ugyanazon család egymást követő tagjai, némi kiegészítéssel” – mondta Marc Van De Mieroop, a Columbia Egyetem történészprofesszora a Live Science-nek küldött e-mailben. “Ezeket Manethón állította össze, aki Egyiptom történetét írta meg görögül az Kr. e. harmadik században. A 18. dinasztia fáraói leszármazási rokonságban állnak egymással, kivéve az utolsó kettőt, akiknek nagyon rövid uralkodása volt”.

És bár a 18. dinasztia volt a leghosszabb a Manethón által leírt dinasztiák közül, a görög és a római uralom időszaka hosszabb volt, mesélte Van De Mieroop. A görög uralom Egyiptomban Kr. e. 332-ben kezdődött, amikor Nagy Sándor meghódította Egyiptomot. Hódítása előtt a régiót az ókori perzsák uralták.

Miután Nagy Sándor Kr. e. 323-ban meghalt, birodalma szétesett, és Ptolemaiosz, Nagy Sándor egyik hadvezére lett Egyiptom uralkodója. Leszármazottai közel 300 évig, VII. Kleopátra Kr. e. 30-ban bekövetkezett haláláig uralkodtak Egyiptomban.

Kleopátra halála után Augustus római császár Egyiptomot tartományként a Római Birodalomhoz csatolta. Bár a római császárok ritkán látogattak Egyiptomba, a fennmaradt műalkotások azt mutatják, hogy ennek ellenére fáraóként tekintettek rájuk. Míg a Nyugatrómai Birodalom Kr. u. 476-ban elbukott, a Konstantinápolyban székelő Keletrómai, vagy Bizánci Birodalom ellenőrizte tovább Egyiptomot Kr. u. 646-ig, amikor a Rásidún Kalifátus elfoglalta azt. A Rásidún Kalifátus székhelye Arábiában volt, és Mohamed halála után alakult meg.

Érdemes elolvasni:

• Ősi időjárás-befolyásoló építményt találtak az Andokban
• Lehetett egy második ősrobbanás is egy új kutatás szerint