Párizs modern pályaudvara mellett tártak fel egy ősi temetőt

Párizs belvárosában, egy forgalmas vasútállomástól mindössze néhány méterre egy ősi temetőt és benne 50 sírt tártak fel a tudósok. A felfedezés ritka betekintést nyújt a francia főváros elődjének, Lutetiának közel 2000 évvel ezelőtti életébe.

Az eltemetett nekropoliszra valahogy soha nem bukkantak rá az évek során végzett többszöri útépítés, valamint a történelmi bal parton lévő Port-Royal pályaudvar építése során sem. A vasútállomás új kijáratának tervei azonban régészeti feltárást indítottak el – írja a Science Alert.

Camille Colonna, a francia Nemzeti Megelőző Régészeti Kutatóintézet (INRAP) antropológusa egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy már “erős a gyanú”, hogy a lelőhely közel van Lutetia déli nekropoliszához.

A “Saint Jacques” nekropoliszt, amely a gall-római Lutetia városának legnagyobb temetkezési helye, korábban, az 1800-as években részben feltárták. A sírokból azonban csak az értékesnek tartott tárgyakat vették ki. A sok csontvázat, temetkezési áldozatot és egyéb leleteket ott hagyták. A nekropolisz azóta ismét feledésbe merült.

Meglepő felfedezés

Az INRAP csapata felfedezett egy olyan szakaszt, amelyet korábban még soha nem tártak fel. “Az ókor óta senki sem látta [ezt a helyet]” – mondta Dominique Garcia, az INRAP elnöke. Colonna elmondta, hogy a csapat “nagyon örült” annak is, hogy találtak egy csontvázat, amelynek a szájában egy érme volt, így a temetést a Kr. u. 2. századra datálhatták.

A márciusban kezdődött ásatások során 50 sírt tártak fel, amelyek mindegyike temetkezésre szolgált – nem pedig hamvasztásra, ami szintén gyakori volt abban az időben.

A férfiak, nők és gyermekek maradványaik alapján feltehetően a parisii-hoz, egy gall néphez tartoztak. A nép Lutetiában élt, amikor a Szajna partján fekvő város a Római Birodalom fennhatósága alá tartozott.

A csontvázakat fakoporsókban találták meg, amelyeket már csak a szögek alapján lehetett azonosítani. A halottak több mint a felét áldozati tárgyak, például kerámia korsók és serlegek mellé temették el. Néha egy-egy érmét helyeztek a koporsóba, vagy akár a halott szájába is, ezt a korban elterjedt gyakorlatot Kharón oboloszának nevezték.

A görög mitológiában Kharón Hádész révésze. Az érmét kenőpénznek tekintették, hogy a halottak lelkét átvigye a Sztüx folyón.

A régészek cipőket is találtak a sírokban, amelyeket a talpban lévő apró szögek alapján azonosítottak. Colonna szerint a cipőket “vagy a halottak lábához vagy melléjük helyezték, mint egy áldozatot”. Ékszereket, hajtűket, öveket is találtak a sírokban. Egy sertés és egy másik kis állat teljes csontvázát is felfedezték egy gödörben. Az állatokról úgy gondolták, hogy az isteneknek áldozták fel őket.

Az 1800-as években végzett ásatással ellentétben a csapat ezúttal azt tervezi, hogy mindent eltávolít a nekropoliszból elemzés céljából. “Ez lehetővé teszi számunkra, hogy a temetkezési rítusaikon keresztül megértsük a parisii emberek életét, valamint a DNS-ük tanulmányozásával az egészségüket” – mondta Colonna. Garcia elmondta, hogy Párizs ősi története “nem túl jól ismert”. A feltárt sírok “ablakot nyitnak az ókori Párizs világára” – tette hozzá.

Érdemes elolvasni:

• A tudósok megfejtették a titokzatos maja naptár titkát
• Ez az ókori kínai papír páncélzat erősebb az acélnál