Képeken a Merkúr üstökösöket megszégyenítő csóvája

A Merkúr nemrégiben üstökösnek adta ki magát, amikor a bolygó elérte a csillagunkhoz legközelebbi pontját, felfedve hatalmas csóváját az éjszakai égbolton. Egy asztrofotós pedig igazán látványos felvételt készített róla.

Az üstökösök fagyott sziklákból, gázokból és porból álló darabkák, amelyek szinte mindig jellegzetes kettős csóvával a hátuk mögött láthatók. Az egyiket a belsejükből szivárgó gáz, a másikat pedig a felszínükről származó por alkotja. Ezt a két csóvát a Napból származó töltött részecskék, az úgynevezett napszél idézi elő, írja a Space.com.

A Merkúrnak, a Naprendszer legkisebb bolygójának üstökösszerű csóvája van, amely túlnyomórészt nátriumionokból áll. Ezeket a napszél és a mikrometeorok becsapódásai szórják szét a bolygó felszínéről. A kutatók 2001 óta tudnak a Merkúr csóvájáról, és azóta felfedezték, hogy az a bolygó Naphoz való közelségétől függően növekszik és zsugorodik. A Spaceweather.com szerint a csóva képes mintegy 24 millió kilométer hosszúra nyúlni, ami körülbelül 62-szer nagyobb, mint a Föld és a Hold közötti távolság. A csóva azért nyúlik el ilyen hatalmas távolságra, mert a Merkúrnak nagyon vékony a légköre, és közel van a Naphoz, ami megkönnyíti a napszél számára, hogy felszakítsa a bolygó felszínét.

Egészen a 21. századig rejtve volt

Ismeretlen okokból a Merkúr csóvája a Földről pontosan 16 nappal a perihélium, vagyis a bolygó Naphoz legközelebbi pontja után látható a legjobban a Spaceweather.com szerint. A Merkúr április 1-jén érte el a perihéliumot, ami azt jelenti, hogy csóvája április 17-én volt a legfényesebb. Április 12-én azonban Sebastian Voltmer asztrofotós lenyűgöző képet készített a bolygó csóvájáról egy északkelet-franciaországi Spicheren község közelében lévő helyről.

A Merkúr csóvája egy hétköznapi szemlélő számára nagyon nehezen látható, ezért maradt felfedezetlen egészen a 21. századig. Voltmer azonban képes volt lefényképezni az óriási csíkot egy speciális szűrőnek köszönhetően, amely kiemeli a sárga hullámhosszú fényt, amelyet a csóvában lévő gerjesztett nátriumrészecskék bocsátanak ki.

“Ilyen szűrő nélkül a Merkúr csóvája szinte láthatatlan a szabad szemnek” – mondta Voltmer a Spaceweather.com-nak.

 

View this post on Instagram

 

A post shared by Dr. Sebastian Voltmer (@sebastianvoltmer)

A Merkúr nem az egyetlen égitest a Naprendszerben, amelynek meglepően üstökösszerű csóvája van. A Holdnak is van egy csóvája, amely csak havonta egyszer látható, mivel a Föld áthalad rajta. A Merkúrhoz hasonlóan a Hold csóvája is túlnyomórészt nátriumatomokból áll.

Érdemes elolvasni:

• Sokkal több víz lehet a Marson, mint eddig gondoltuk
• Tovább élhet a Voyager 2 csillagközi űrszonda egy mentőakciónak köszönhetően