Ez a barlangban talált 20.000 éves fogmedál egy őskőkori szibériai nőhöz tartozott
A fogmedál által rejtett ősi DNS kimutatta a tulajdonos személyét.
A fogmedál egy nőé volt több tízezer évvel ezelőtt
Egy szarvasfogmedálból kinyert ősi DNS kimutatta, hogy az ékszert egyetlen nő viselte 19.000-25.000 évvel ezelőtt – számolt be az IFL Science. Az oroszországi Gyenyiszova-barlangban talált ékszer egy olyan nőé volt, akinek erős genetikai kapcsolatai voltak egy keletebbre, Szibériában élő embercsoporttal.
A kőkorszaki leletek fontos titkokat rejtenek az ősi társadalmakról. Elengedhetetlenek ahhoz, hogy megértsük, hogyan éltek az emberek oly hosszú idővel ezelőtt. Sajnos azonban ezeket a tárgyakat ritkán lehet konkrét személyekhez kötni, mivel ritkán találhatók a valódi emberi maradványok mellett.
Újabb technika a DNS-minták kinyerésére
Ezen akadály leküzdésére a kutatók kifejlesztettek egy technikát, amellyel a DNS-t a csontvázleletekből azok károsítása nélkül lehet kinyerni. A szerzők egy új tanulmányban ismertetik munkájukat. Kifejtik, hogy a fogakból vagy csontokból készült tárgyak porózusabbak, mint a kőből készültek, ezért nagyobb valószínűséggel tartalmaznak és őriznek ősi emberi testnedveket.
A roncsolásmentes módszer során a tárgyakat nátrium-foszfát pufferbe merítik, miközben lassan emelik a hőmérsékletet, így a pórusokban rekedt DNS kijuthat. “Úgy is mondhatnánk, hogy tiszta laboratóriumunkban egy mosógépet hoztunk létre az ősi leletek számára” – mondta Elena Essel, a tanulmány szerzője közleményében.
“A műtárgyak akár 90°C-os hőmérsékleten történő mosásával képesek vagyunk DNS-t kinyerni a mosóvízből, miközben a műtárgyak sértetlenek maradnak.”
A Gyenyiszova-barlang
A kutatók ezt a technikát arra használták, hogy genetikai anyagot nyerjenek egy szarvasfogmedálból, amelyet 2019-ben a Gyenyiszova-barlangban fedeztek fel. A barlang híres arról, hogy a gyanyiszovaiak néven ismert ősi emberi faj bizonyítékait rejti, de a barlang az őstörténet során neandervölgyieknek és modern embereknek is otthont adott.
Amellett, hogy a kutatók genetikai anyagot nyertek abból a vapiti szarvasból, amelyből a tárgy készült, a medált készítő, kezelő vagy viselő ember nyomaira is bukkantak. “A medálból kinyert emberi DNS mennyisége rendkívüli volt” – mondta Essel. “Majdnem olyan, mintha egy emberi fogból vettünk volna mintát.”
A tanulmány szerzői a leletből nyert mitokondriális DNS-t megvizsgálva arra a következtetésre jutottak, hogy e genetikai anyag nagy része egyetlen egyedhez tartozik. Az emberi és a vapiti genomok lehetővé tették a kutatók számára azt is, hogy a medál korát pusztító radiokarbonos kormeghatározás nélkül megbecsüljék.
Eredményeik szerint a darabot 19.000-25.000 évvel ezelőtt készítették és használták.
A tanulmány a Nature folyóiratban jelent meg.
Címlapképünk illusztráció, a szarvasfogmedálról készült képet ITT tekinthetik meg.
Érdemes elolvasni:
