Arkaim, az ‘orosz Stonehenge’ története

1987-ben a Cseljabinszki Egyetem régészeti expedíciója lebilincselő felfedezést tett. Egy ősi erődítményt, amely a Szintasta-kultúrához tartozott, Oroszország Déli-Uráljában található, Kr.e. 2000-3000-re datálható. Ezt az Arkaim néven ismert rejtélyes helyet az orosz Stonehenge-nek nevezik, és a szakértők úgy vélik, hogy még a híres brit megfelelőjénél is régebbi.

Az Ancient Origins szerint Arkaim két koncentrikus kör alakú fallal rendelkezett, amelyeket egy külső védőfal és egy két méter széles árok egészített ki. A falak közötti teret téglalap alakú lakóépületek töltötték ki, és az egész építmény átmérője 160 méter volt. A település négy, a fő égtájakhoz igazodó kapuval rendelkezik, és fejlett mérnöki munkát mutat a vízelosztó rendszerével és a felesleges víz elvezetésére szolgáló alagutakkal. Körülbelül 35 ház csatlakozik a külső falhoz, kijárataik a főutcára néznek, ami a város jól megtervezett kialakítását mutatja.

A víz- és csatornarendszer, bányák, fémtárgyak, kerámiák, rituális maradványok, használati tárgyak és kemencék felfedezése tovább bizonyítja Arkaim összetettségét. Az erőd közelében található sírhelyek pedig csak növelik a helyszín érdekességét. A település bonyolult elrendezése és kialakítása megkülönbözteti a többi bronzkori településtől, kiemelve különlegességét és építőinek figyelemre méltó előrelátását.

Előremutató építészet

Tudósok párhuzamot vontak Arkaim alaprajza és az ősi indo-árja/iráni spirituális szövegekben, például a Védákban és az Aveszta-ban leírt kozmikus városmodell között. Az egyedi kialakítás három koncentrikus falgyűrűt és három sugárirányú utcát tartalmaz, ami egyesek szerint a Rigvédában említett Jama király városát idézi. Érdekes, hogy a második gyűrű alapfalai és lakóházai egyes kutatók szerint “svasztika-szerű mintákat” mutatnak. Ez a szimbolikus minta számos, a helyszínen feltárt tárgyon is megtalálható, ami tovább hangsúlyozza Arkaim építészetének lehetséges spirituális és kulturális jelentőségét. Emellett a svasztika Indiában és Kínában a jó szerencsét és a halhatatlanságot jelképezte korszakokon keresztül, az egyik legősibb szimbólum, és számos más kultúrkörben is megtalálható.

Több mint húsz hasonló mintázatú építményt fedeztek fel a Déli-Uráltól Észak-Kazahsztánig terjedő hatalmas területen, létrehozva azt, amit ma a “városok földjeként” vagy “országaként” emlegetnek.

Úgy tűnik, hogy Arkaim egyszerre szolgált erődítményként, lakóhelyként, templomként és társadalmi központként. A hely körülbelül 200 évig volt lakott, majd hirtelen elnéptelenedett. De kik voltak a lakói? Arkaim építését a korai proto-indo-iráni nyelvet beszélő szintasta kultúrának tulajdonítják. Egyes kutatók azt feltételezik, hogy ez a kultúra a proto-indo-irániakat képviseli, mielőtt különböző csoportokra osztódtak volna, és ezt követően Közép-Ázsiába, majd végül Perzsiába, Indiába és Eurázsia más régióiba vándoroltak volna.

Érdemes elolvasni:

• Képek, Videó: Az olaszországi kert, ahol ‘szörnyek’ laknak
• Innen származnak Amerika őslakosai valójában