Videó: Ilyen volt Gíza a piramisok és a Szfinx előtt
A Gízai-fennsíkon épült második nagy piramishoz, a Hafré-piramishoz vezető út egy mészkőgerincen épült, egy keskeny alapkőzet-sávban. A kutatók körében ez az egyik legérdekesebb, legfontosabb és egyben legmegosztóbb kutatási téma, ha a Gízai-fennsík történetéről és fejlődéséről van szó, nem pedig a piramisok, vagy a Szfinx.
Körülbelül 495 méter hosszan fut a Hafré-völgyi templom északnyugati sarkától, a Nagy Szfinx mellett, és nyugaton a fáraó halotti templománál ér véget, számol be az Ancient Origins. Északi és déli oldalán egyaránt kőbányák találhatók, ami azt jelenti, hogy ezt a sziklasávot szándékosan hagyták meg. És bár az egyiptológusok azt állítják, hogy mindez Hafré tervének része volt, az igazság nem ilyen egyértelmű. Valójában ez az ősi útvonal lehet a legrégebbi, a gízai fennsíkon az emberek által épített út, idősebb, mint a piramisok, és még a Nagy Szfinx is.
Úgy tűnik, hogy a Gízai-fennsík e keskeny sziklasáv körül alakult ki, hogy mindig is központi szerepe volt. Eredete a predinasztikus vagy a kora dinasztikus időkre nyúlik vissza, és ez a videó logikusan és lépésről lépésre halad végig a bizonyítékokon.
A videó alaposan szemügyre veszi a gízai kőbányákat, a Szfinx eróziójának érdekes elméletét. Valamint magát a gátat, miközben újabb bizonyítékokat vizsgálunk meg, amelyek azt mutatják, hogy a gízai fennsík története sokkal régebbre nyúlik vissza, mint az ókori Egyiptom 4. dinasztiája.
Érdemes elolvasni:
