Miért kerek szinte minden kráter?

Bármikor egy idegen bolygó felszínére tekintünk, szinte biztos, hogy a kráterekkel borított felszín lesz az első, amit megpillantunk. Olyan régóta velünk élnek ezek a képek, hogy már természetesnek véljük. De talán senkiben sem merült fel eddig a kérdés, hogy ezeknek a krátereknek a legtöbbje, tulajdonképpen miért is szinte tökéletes kör?

Egy aszteroida vagy meteor bármilyen szögben becsapódhat egy égitest felszínébe. Ebből logikusan az következne, hogy valamelyik irányba ezeknek a krátereknek el kéne nyúlnia, de mégsem ez történik. Sőt, ha megpróbáljuk manuálisan újra alkotni ezeket a becsapódásokat, akkor valószínűleg mi is inkább ovális krátert fogunk elérni.

Az űrből érkező kövek esetében viszont a kérdés kicsit nehezebb. Az egyes meteorok sebessége megközelíti a 10 kilométert másodpercenként. Ilyen sebesség mellett a becsapódás szöge kevésbé számít, mivel az ütközéskor olyan sok energia szabadul fel, mintha egy bomba robbanna fel.

Miért lesz kerek a kráter?

Mivel a becsapódáskor rengeteg energia szabadul fel, ezért nem maga a becsapódó kő mozgatja meg az anyagot, hanem a robbanásból felszabaduló lökéshullámok. Ezek a lökéshullámok aztán szépen egyenletesen minden irányba távolodnak az epicentrumból. Ebből kifolyólag a kő akármilyen irányból is csapódik be, a végeredmény a legtöbb esetben szinte tökéletes kör alakú kráter lesz.

Azonban vannak kivételek — számol be róla a SciShow. Ha tüzetesebben megvizsgáljuk a Hold és Mars felszínét, akkor találhatunk kivételeket a kör szabály alól. Ezeken az égitesteken a kráterek körülbelül 5 százaléka legalább valamennyire elliptikus. Most, hogy már tudjuk a magyarázatot a kör alakú kráterek mögött, felmerülhet egy másik kérdés. Miért lesz egy kráter ovális?

Mitől nem kerek egy kráter?

Az ovális kráterek háttere továbbra is kérdéses, de van egy potenciális magyarázat. Ha egy aszteroida nagyon szűk szögben érkezik, akkor a kő bizonyos darabjai különböző helyeken csapódhatnak be. Ezenkívül, ilyenkor lehetséges, hogy a lökéshullám egy bizonyos irányba nagyobb hatást fog kifejteni.

Szimulációs vizsgálatok alapján a becsapódás szöge az aszteroida sebességétől függhet. Ezenfelül befolyásolható tényező lehet még az aszteroida anyagának összetétele, illetve a felszín összetétele is. Viszont ahhoz, hogy egy ovális kráter keletkezzen egy maximum 15 fokos dőlés szög a megengedett.

Ez a fajta kutatás betekintést adhat a bolygók történetébe is. Egy 2018-as kutatásban például a tudósok az ilyen kráterekből tudták kiszámolni, hogy a Mars dőlésszöge mennyit változott 3,5 milliárd év alatt. Mivel a Mars sem merőleges a Nap körüli pályáján, így a dőlésszöge folyamatosan változik. Azonban az aszteroidák nagy része egy jelentősen lapos övből származik, akkor egy adott szélességi körön az ovális kráterek számának nem szabadna változnia. De, ha változik a szám, az azt jelenti, hogy az égitest dőlésszöge is változik.

Ebből a kutatók ki tudták következtetni, hogy a Mars dőlésszöge nagyjából 30 fokot változott az elmúlt 3,5 milliárd évben.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Haitiben megvizsgáltak három zombit, hogy élnek-e vagy halnak
• Lapos Föld kontra gömbölyű Föld