Lehet, hogy az idegenek valójában a jeges bolygókat szeretik

Amikor Földön kívüli életre gondolunk, akkor általában Földszerű bolygók jutnak először eszünkbe. Azonban a tudósok arra gyanakodnak, hogy a jeges világoknak is meglehetnek a maguk előnyei. Ezek a bolygók nem a jég ellenére lehetnek élhetőek, hanem pont a jég miatt.

A jég számtalan előnye közé tartozik, hogy a sugárzástól egészen jó védelmet nyújt. Az űrből érkező sugárzás több fajtája káros lesz az életre nézve, ezért kell ellenük valamiféle védelem. Azonban valamennyi sugárzásra mégiscsak szükség van, mint például a napfényre, hogy felmelegítse a bolygót. A magas energiájú sugárzás viszont roncsolja a molekulákat, amelyek többek közt az élet kialakulásához is nélkülözhetetlenek.

A Földön biztonságban vagyunk, elsősorban a bolygó mágneses mezőjének köszönhetően. Ezenkívül az atmoszféra is elnyeli a fennmaradó részecskéket, amelyek esetleg átjutnának az elsődleges védelmi vonalakon. Az olyan világokon, ahol ezek a feltételek nem adottak, ott az élet esélye is rendkívül lecsökken. De ha lenne valami más fajta védelmi vonal, amely kiszűri a sugárzást…

A jégvilág, jó világ

A Földhöz hasonló atmoszféra megtartása jóval bonyolultabb folyamat, mint a jégréteg kialakulása. Jégből viszonylag sok van, nem is kell messzire menni, hogy egy ilyen égitestet találjunk. A Jupiter holdján, az Europán található egy 15-25 kilométer vastag jégréteg, amely alatt egy óceán rejlik. Ezen a rétegen maximum 20 centiméter mélyre tudna hatolni a sugárzás — írja a SciShow.

Bár elsőre nem tűnik túl ideálisnak ez a környezet, nem zárhatjuk ki a lehetőséget. A Földön is találtak már mikrobákat, amelyek több kilométeres jégréteg alatt éltek. Ezek az élőlények bevonják magukat egy fagyálló réteggel, így nem fagynak meg az elképesztő hidegben. Ezek az élőlények a jég pórusain átszivárgó tápanyagokból tartják fent magukat.

Szerencsére nem kell találgatásokba bocsátkoznunk. A NASA Europa Clipper missziója elméletben 2024-ben fog indulni, míg az Európai Űrügynökség már el is indította Juice nevű szondáját. Az Europa lesz az elsődleges célpont, azonban az eredményekig legalább 2032-ig várni kell. Azonban az égitest felszínének meglátogatására bizony még várni kell.

De nem csak a jég alatti élet lehetősége érdekes. Többen azt is felvetették, hogy a jégben is lehet élet. Legalábbis itt a Földön megtörténik, ezért nincs kizárva a lehetősége. Bizonyos esetekben különleges jég tud kialakulni, amelynek belsejében akár élőlények is csapdába eshetnek. 2015-ben az egyik ilyen jégbuborékban egy egész kis ökoszisztémát találtak a kutatók.

A földi óceánok a legextrémebb esetekben is csak 10 kilométer mélyek. Egyes exobolygók azonban több ezer kilométer mély óceánokkal is rendelkeznek. Ezeken a bolygókon a víz olyan nyomással nehezedik az alsó jégrétegre, hogy egy nagyon sűrű jég keletkezik. Ez néha sós jeget eredményez, amely a Földön nem fordul elő. Ennek a sós jégnek az olvadása lehet a kulcs a folyamatos tápanyag ellátáshoz ezeken a bolygókon.

Ebből kifolyólag lehet, hogy eddig nem is jó helyen kerestük az élet nyomait.

Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:

• Ezek az állatok lehettek a Föld első ragadozói
• Kétféle napszél létezik, de nem tudtuk, miért – a NASA szondája megtalálhatta a választ