Egy új elmélet szerint a Földre a víz az űrből került, de nem úgy mint eddig gondoltuk. Amennyiben az elméletnek hatalmas jelentősége lehet az élet után való kutatásban. Aszteroidák helyett inkább csak a víz inkább csak felszívásra került a Föld korai időszakában. Ehhez hozzátartozik, hogy Föld lehet, hogy sokkal gyorsabban alakult ki, mint azt eddig gondoltuk.
A Föld lehetséges, hogy sokkal gyorsabban alakult ki, mint azt eddig gondoltuk. Eddig elméletek szerint a Föld szépen lassan összegyűlt kavics méretű törmelékből tevődött össze évmilliók alatt. Az új elmélet azonban mást mond. Eszerint a Föld és más bolygók a Naprendszerben, nem sokkal annak születése után gyorsan felszívták az összes szabad anyagot a környezetükben.
A régi elmélet szerint a vizet jeges aszteroidák hozták el a Földre hosszú idő alatt. Szakértők szerint ezekben az aszteroidákban lehettek az élet alapvető elemei is. Ezzel szemben az új elmélet nem üstökösökkel dolgozik, hanem pusztán részecskékkel.
A víz eredetének új elmélete
Eszerint, körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt, mikor a Naprendszer megalakulóban volt, a Nap körül keringett egy hatalmas por és gáz gyűrű. Miután ezekből egy kevés összeállt, hogy egy nagyobb égitestet alkossanak, úgy gyorsult fel a folyamat. Mikor egy bizonyos pontot elértek az első bolygókezdemények, akkor után gyorsan magukba szívták az összes környező részecskét — írja Space.
Ebben a kozmikus “porfelhőben” rengeteg jeges szemcse is volt, amelyeket a fiatal bolygók mohón magukba szívtak. A Koppenhágai Egyetem doktorandusza szerint így kerülhetett megfelelő mennyiségű víz a Földre. Ezzel szemben a régi elmélet arra hagyatkozik, hogy valami véletlennek köszönhetően, a Föld alakulása után 100 millió évvel egy halom üstökös vizet hozott a Földre.
A bolygók keletkezéséről szóló vita rendkívül hosszú időre nyúlik vissza. Az egyik elmélet, hogy lassú ütközések során, körülbelül 100 millió év alatt jöttek létre a bolygók. Ebben az esetben viszont a víz megjelenésének a valószínűsége eléggé véletlenszerű. Itt szükség lett volna egy olyan eseményre, mint mondjuk egy jeges üstökös raj bombázása ahhoz, hogy a víz megjelenjen. Ezzel viszont lecsökken a Naprendszeren kívüli vizes bolygók lehetséges száma.
Az új elmélet szerint azonban a vízzel rendelkező bolygók száma sokkal nagyobb lehet. Amennyiben igaznak bizonyul az elmélet, úgy minden Föld-szerű bolygó esetében fellelhető lenne a víz. Hiszen annak, hogy jeges szemcsék találhatók az adott rendszer csillaga körül keringő felhőben, nagyobb a valószínűsége, minthogy egy vizes meteorraj eltalálja.
A kutatók 60 meteor megvizsgálásával vontak párhuzamot a Föld és egyéb szilárd égitestek keletkezése között. Ebből arra a következtetésre jutottak, hogy a Föld-szerű bolygók keletkezési feltételeinek esetében a víz jelenléte egészen valószínű. Ha a csillag mérete és a bolygó távolsága nagyjából egyező a Földével, akkor a víz jelenléte egészen valószínű. Ha nagyobb a víz jelenlétének esélye, akkor pedig jelenlegi ismereteink szerint nagyobb az élet jelenlétének esélye is.
Ezeket a cikkeket is érdemes elolvasni:
