Az évezredek alatt épült ősi csoda, Stonehenge, érdekes betekintést nyújt a neolitikus csillagászatba. A hatalmas, 9 méter magas trilitonok kérdéseket vetnek fel a szállításukkal kapcsolatban.
A kisebb, tonnás granulitok csak fokozzák a rejtélyt. A hátrahagyott nyomok, mint például a szénalapú kormeghatározáson alapuló agancscsákány, becslésekkel szolgálnak a Stonehenge kronológiájára vonatkozóan. Az acélnál keményebb sarsen köveket (átkovásodott homokkő) figyelemre méltó pontossággal alakították ki és helyezték el – számol be az Ancient Origins.
A homlokköveken található illesztések és rejtvényszerű kapcsolatok az építők szakértelmét mutatják. A Stonehenge jelentősége túlmutat a puszta építészeti jelentőségén. A központi tengelynek a nyári napforduló napfelkeltéjéhez való igazítása arra utal, hogy az újkőkorszaki emberek már akkor is értették az égitestek mozgását. Megfigyelték az évszakok változását és megjelölték a napfordulókat.
A Stonehenge maradandó rejtélyei a neolitikus nép kozmoszhoz fűződő mély kapcsolatáról árulkodnak. Ez a műemlék a csillagászati ismereteikről és arról a képességükről tanúskodik, hogy időtlen emlékművet alkottak, amely ma is lenyűgöz és inspirál.
Érdemes elolvasni:
Source: